A pók, akiben mély nyomokat hagy az első udvarló

Sőt, az ilyen hímeket az udvarlás során kisebb valószínűséggel falja fel a harcias amazon. Ez az első felfedezés, amely azt állítja, hogy a gerinctelen között is létezik társas felismerés, és az emlékezés az élet különböző szakaszaiban működésbe lép. A felfedezés a Proceedings of the National Academy of Sciences amerikai tudományos lap eheti számában jelent meg. A vadon élő farkaspókok hímjei – schizocosa uetzi – gyorsabban érnek, mint a nőstények. Ez azt jelenti, hogy míg a nőstény még képtelen a párosodásra, számtalan szexuálisan érett hím legyeskedik körülötte. Azok az ingerek, hímek, amelyekkel a nőstény ebben az időszakban találkozik, az szexuális preferenciái terén egész életére kihat.

Szexi lábak

A hím úgy igyekszik a nőstényt elcsábítani, hogy mellsőlábát lengeti felé. Szőrős mellsőlába változatos színű lehet, a sötétbarnától a szénfeketéig sokféle árnyalatot felvehet.

A nőstény ez alapján különbözteti meg kérőit. A már szexuálisan érett nőstény szívesebben párosodik olyan hímekkel, amelyek lábszíne megegyezik a serdülőkorban látottakkal.

Azok a hímek, amelyek nem illenek a trendbe, vacsoraként végzik, mielőtt a pár közelebbi ismeretségbe kerülhetne. A nőstény tehát kerüli a nem ismerős hímekkel való párzást, sőt védekezik is ez ellen – felfalja udvarlóját.

Az emlősök épp fordítva választanak

A felfedezés szerint, a gerinctelenek is rendelkeznek a társas felismerés képességével – olyan valamivel, amit korábban nem feltételeztek a tudósok. Sőt, a társas élmények befolyásolják a párválasztást, és meglepetés az is, hogy az élményekre a vedlést követően is emlékszik az állat – nyilatkozta a kutatás vezetője, Dr Eileen Hebets, a New Yorki Cornell University professzora a BBC-nek.

Az emlősöknél a társas felismerés épp ellentétes célt szolgál. Ők ugyanis előszeretettel választanak olyan társat, aki nem ismerős nekik, hogy elkerüljék a rokonnal való nemzést. Ám a farkaspókok olyan sűrűn fordulnak elő, hogy a beltenyészet valószínűsége minimális.

Evolúciós előny?

Az ilyen jellegű magatartásformák rendszerint evolúciós előnyökkel járnak. Az egyelőre még nem világos a kutatóknak, hogy milyen evolúciós előnyökről lehet ebben az esetben szó, de az például elképzelhető, hogy mivel a fittebb, erősebb hímek előbb érnek, ezért a legalkalmasabbat választani igyekvő nőstény, azt választja, amelyet már kora „kamaszkorában” megismert.

Másrészt elképzlehető az is, hogy a szokatlan kinézetű hímek az éretlen nőstény előtt azért sem feszítettek peckesen, mert túl puhányak, nyápicak voltak. Így a nőstény jobban teszi, ha kerüli őket, vagy végső esetben, megakadályozandó, hogy gyermekei apjává váljon egy arra méltatlan, felfalja őket.

Mivel a farkaspókok számos hasonló fajjal élnek közelségben, az ismerős egyed kiválasztása azt a célt is szolgálhatja, hogy a nőstény a megfelelő fajból válasszon párt.

A nőstény farkaspókokat, amelyek 20 naposan válnak szexuálisan éretté, három hetes intervallumokban vizsgálta a kutatócsoport. Ám mivel ezek az állatok körülbelül egy évig élnek, társas emlékezetüket érdemes továbbvizsgálni. Egyelőre nem tudni például azt sem, hogy milyen hosszú a pókok memóriája.