Veszélyben vannak a monarch lepkék

A monarch lepkék minden ősszel útra kelnek Kanada déli vidékeiről, illetve az USA északi területeiről, és akár 3200 kilométer is repülve Közép-Mexikó magashegységeinek fenyőerdeibe navigálják magukat.

Tudósok attól tartanak, hogy a telelőhelyül választott fenyőerdők néhány évtizeden belül olyan csapadékossá válnak, hogy a lepkék nem lennének képesek ott átvészelni a telet – olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences című lap legfrissebb számában.

Többszörösen a természet csodái

A monarch lepkék több szempontból is a természet csodái. Egyrészt rejtély az, hogy a lepkék hogyan képesek magukat több ezer kilométeren keresztül Közép-Mexikó felé navigálni úgy, hogy a többi vonuló állattal ellentétben, a monarch lepkéknek nincs idejük újra és újra, ismételgetve megtanulni az utat.

A Mexikóba vándorló pillangók életükben egyszer teszik meg a nagy túrát, a következő nyár végén már négy-öt generációval későbbi leszármazottaik vállalkoznak az útra. Ennek ellenére néhány lepkénél az is előfordul, hogy a mexikói hegyekben ugyanahhoz a fához térnek vissza, ahol múlt télen még szépapjuk és más elődeik teleltek.

A kutatók feltételezései szerint a legvalószínűbb, hogy a rovar biológiai óráját a nap pozíciójához igazítva kel át az amerikai kontinensen, azaz hosszú útja során a Napot iránytűként használja. Azt már korábban sikerült bizonyítani, hogy a lepke belső biológiai órájának 24 órás ritmusa van.

Miért olyan messze telelnek?

További rejtély, hogy miért repülnek a monarch lepkék, 100 vagy 1000 kilométereket, hogy a mexikói hegyekben töltsék a telet? Nincs közelebb alkalmas hely a tavaszi és nyári tojásrakásra? Az egyik lehetséges ok a hosszú távú repülésre az éjszakai fagyok elkerülése, amely az Egyesült Államok keleti részén többnyire általános. A mexikói magashegységi erdőkben a fagyok nagyon ritkák, a hőmérséklet a 4-11 fok közötti szűk tartományban marad a leghidegebb téli hónapokban is. Alkalmanként azonban hóvihar csap le a hegyekre, olyankor a monarch lepkék tömegével pusztulnak el.

A költözés mellett szól az is, hogy az Egyesült Államok keleti részében a selyemkórók ősszel elpusztulnak és tavasszal ismét megjelennek. A lepke a vadon növő asclepias, azaz selyemkóró gyomnövény tejes nedvével táplálkozik. Selyemkóró azonban a téli telelőhelyen sincs, ám az alacsony hőmérsékleten a lepke anyagcseréje lelassul annyira, hogy tartalékaiból képes a telet átvészelni. Ameddig nem jön egy hirtelen fagy…

A monarch lepkéknek relatíve száraz, enyhe éghajlatra van szükségük a tél átvészelésére, a nagy változásokat nem bírják. Egy óriás vihar 1992-ben például a Mexikóban telelő egyik kolónia 82 százalékát megölte, 1981-ben pedig egy másik kolónia 41 százaléka nem élte túl a hóesést.

Nem kedvelik a túl sok csapadékot

A kutatók most modellezték a monarch lepkék telelőhelyének lehetséges éghajlatváltozását, és azt találták, hogy a hely hőmérséklete nem igazán módosul majd, ám a csapadékmennyiség nagy valószínűséggel növekszik. A lepkék a sok csapadékot nem állhatják, ez ugyanis növeli annak esélyét, hogy halálra fagyjanak.

Úgy tűnik tehát, hogy a lepkék élőhelye tovább fogy a jövőben. 1971 és 1999 között a monarch lepkék természetes élőhelyük 44 százalékát vesztették el, elsősorban a mezőgazdaság terjeszkedése miatt.

A kutatók aggódnak az állat kihalása végett, és amiatt, hogy nem tudnak idő előtt megnyugtató magyarázatokat találni a színpompás pillangót övező rejtélyekre. Az állat kihalásának megakadályozására a természettudósoknak már most el kell azon tűnődniük, hogy milyen egyéb területek tehetők alkalmassá a monarch lepkék telelésére.