Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Természet

Ökológiai szempontú vízgazdálkodásból elégtelen

2003.11.14.Admin
National Geographic Magyarország

Európa vízkészletei komoly veszélyben vannak, melynek oka a túlzott használat, a szennyezés és az integrált vízgazdálkodás hiánya a felelős szerveknél. A magyar vízgazdálkodás is hiányos, sőt politikusaink a probléma súlyát sem érzik át igazán – állítja a WWF.

Az integrált vízgazdálkodás annak ellenére nem megoldott Európában, hogy 2000-ben elfogadták az új EU szabályozást, a Víz Keretirányelvet (VKI) – olvasható a WWF friss beszámolóban. A szervezet célja, hogy vitát indítson arról, miként lehet az európai vízi ökoszisztémákat megőrizni, állapotukat javítani a fenntartható, integrált vízgazdálkodással. A vita megalapozásához a WWF kidolgozta a Víz és Vizes Élőhelyek Mutatót, majd 23 európai országban, köztünk hazánkban is felméréseket végzett.

A tanulmány Olaszországot, Görögországot és Spanyolországot sorolta a vízzel legrosszabbul gazdálkodó országok közé, míg Belgiumot, Finnországot és Svédországot találta a legjobbaknak. A felmérés vizsgálta a vizes élőhelyek és a társadalom szerepét a vízgazdálkodásban, a vízmennyiségi és vízminőségi problémákat, a folyók feldaraboltságát. Ezen kívül kiemelten kezelt téma volt az EU Víz Keretirányelv, amely előírja a felszíni és felszín alatti vizek állapotának megőrzését és javítását.

Túl sok vízet használunk

A WWF felmérése többek között rávilágított arra, hogy a felmérésben részt vevő országok 60 százalékánál hatástalanok az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások által okozott vízfogyasztási problémák kezelésére kidolgozott stratégiák. Így például Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban a hatóságok inkább a további vízutánpótlást keresik, a nagy mennyiségű vízfogyasztásukhoz az is hozzájárul, hogy ezekben az országokban a gazdáknak nem kell fizetni az öntözés során elhasznált vízért.

A mezőgazdaság által okozott nem pontszerű, diffúz szennyezés csökkentésére sincsenek még elterjedt módszerek Európában. A felmérésben részt vevő országok több mint 65 %-ában megfelelő szankciók nélkül lehet használni a mezőgazdasági vegyszereket és műtrágyákat.

Magyar hiányosságok

A magyarországi felmérés számos hiányosságra mutatott rá, ezek közül is a legfontosabbak:

  • A jelenlegi vízgazdálkodásban ugyan elismerik a vizes élőhelyek szerepét, értékét, de a gyakorlatban ez háttérbe szorul.

    A kormányzat elviekben elismeri a vizes élőhelyek kulcsfontosságát a folyók jó ökológiai állapotának fenntartásában, azonban a gyakorlatban az ökológia alapú vízgazdálkodás nem jellemző. Míg a védett vizes élőhelyek és érzékeny területek érdekei kevésbé sérülnek a vízgazdálkodásban, más értékes, ám nem védett területek megőrzése komoly nehézségekbe ütközik. Létezik viszont néhány nagyobb rehabilitációs program (pl. holtág program, Kis-Balaton rehabilitációja).

    A kormányzati vízügyi szervek elismerik az ipar, mezőgazdaság és háztartások által okozott víz mennyiségi problémákat, ezen a helyzeten szerintük a Víz Keretirányelv bevezetésével javítani lehet. A problémák orvoslására a meglévő pénzügyi, jogi és gazdasági eszközök sokszor nem megfelelőek.

    Annak ellenére, hogy az utóbbi időben jelentősen növekedett a különböző termelési módszerek, technológiák modernizációjára rendelkezésre álló támogatás, néhány téren komoly lemaradás, hiányosság tapasztalható. Ilyen pl. az ipar vagy mezőgazdaság vízfogyasztását csökkentő intézkedések fejlesztése (pl. támogatások visszavonása vízfogyasztást serkentő termelési módszerek esetében).

  • A különböző vízgazdálkodási intézkedésekben, folyamatokban a társadalmi részvétel gyenge, általában csak tájékoztatásra korlátozódik. A szakmai döntések tényleges társadalmi befolyásolása ritka.

    Bár szakmai fórumok, megbeszélések és konferenciák általában megfelelő lehetőséget nyújtanak a döntési folyamatok megismerésére (stratégiák, programok, tervek), a jelenlegi konzultációs mechanizmus nem teszi lehetővé az érintett civilek számára a jól átgondolt, megalapozott véleményezést, és a döntések valódi befolyásolását. Ez többek között annak a következménye, hogy a véleményezésre adott idő általában nagyon kevés vagy olyan késői fázisban nyílik mód az értékelésre, hogy érdemi jelentősége akkor már nincs.

  • Hiányzik az integrált megközelítés.

    Annak ellenére, hogy a vízgazdálkodás fő felelős szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, amely a természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi osztályok, területi szervek munkáját koordinálja, felügyeli, az említett területek együttműködése nem megfelelő.

  • Nemzetközi viszonylatban is hiányzik az integrált megközelítés.

    A szomszédos országokkal való együttműködés kereteit a határvízi egyezmények adják. Ezek többnyire a vízminőségi, vízmennyiségi, árvízvédelmi kérdésekkel foglalkoznak, míg a természetvédelem és biodiverzitás, a természeti értékek együttes, határon átnyúló védelme (Szigetköz, Dráva) terén súlyos hiányok vannak.

  • A folyószabályozás hátulütői: a magyar szabályozásban megtalálható néhány olyan elem, amely a World Commission on Dams (duzzasztógátakkal foglalkozó bizottság) ajánlásaiban szerepel, azonban a meglévő szabályozás nem biztosítja kellően a folyók természetes áramlását, dinamizmusát. A duzzasztók rekonstrukciója, újak építése szigorúan szabályozott, környezeti hatásvizsgálathoz kötött folyamat, azonban az ökológiai szempontok nem megfelelő súllyal szerepelnek a döntéshozatali eljárásban.

    Magyarországon az emberi élet és értékek, valamint a mezőgazdasági területek védelme miatt a jelentősebb folyókat szabályozták. Így a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok erősen háttérbe szorultak.

    1998 óta több komoly árvízzel kellett szembenézni. Az utóbbi idő extrém árvizeinek oka részben a túlszabályozott, „kiegyenesített” folyókban keresendő. A leszűkített hullámterek nem képesek levezetni a más tényezők (csapadékviszonyok, az erdőirtások miatt gyorsabb vízelvezetés, stb.) miatt kialakult nagyobb vízmennyiséget. A magyar kormány új árvízvédelmi tervet indított, amely elvileg nagyobb figyelmet fordít a természetes rendszerek megóvására. A megvalósítás 2004-ben kezdődik.

  • A politika szűklátókörűsége: Magyarországnak, mint csatlakozó országnak teljesíteni kell az EU Víz Keretirányelv (VKI) követelményeit, amely többek között előírja, hogy 2015-ig felszíni vizeinket jó ökológiai és kémiai állapotba kell hozni. “A politikai vezetés nem ismeri fel a VKI fontosságát, ebből következően a magyar VKI bevezetése európai viszonylatban alulfinanszírozott” – véli Ereifej Laurice, a WWF Magyarország vizes élőhely-védelmi programvezetője.

    Magyarországi vízhelyzet
    Magyarország területének nagy része a Pannon – medencében fekszik, felszíni vizeinek 96 %-át külföldről kapja. Mivel a folyók vízgyűjtőjük alsóbb szakaszain érik el hazánkat, magas hordalék és szervesanyag tartalommal érkeznek Magyarországra, áradásokra pedig egy évben legalább 2 alkalommal kerül sor. Az éves átlagos csapadék 600 mm, de ez 300 – 1200 mm között változhat. A csapadék területi eloszlása egyenlőtlen. Az ország kiterjedt és fejlett árvízvédelmi töltésrendszerrel, belvízelvezető csatornával, ár- és belvízvédelmi műtárgy rendszerrel rendelkezik. A különböző folyószabályozási beavatkozások, kanyarulatok levágása, természetes folyódinamizmus
    megváltoztatása, stb. következményeként az egykori árterek területe drasztikusan lecsökkent, a folyómeder mélyülése által okozott talajvízszint csökkenés a környező vizes élőhelyek eltűnését, degradációját idézte elő.
    A legnagyobb vízfogyasztó az ipar: 2001-ben a felszíni vizekből 5096 millió köbmétert az ipar, 2551 milliót a mezőgazdaság és 783 milliót a háztartások használtak fel.

  • Hozzászólások

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

    Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

    Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

    A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.

    Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

    Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

    E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

    Így hódították meg a mókusok a világot

    Így hódították meg a mókusok a világot

    A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?

    Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

    Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

    A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket