Ökológiai szempontú vízgazdálkodásból elégtelen

2003.11.14.Admin

National Geographic Magyarország

Európa vízkészletei komoly veszélyben vannak, melynek oka a túlzott használat, a szennyezés és az integrált vízgazdálkodás hiánya a felelős szerveknél. A magyar vízgazdálkodás is hiányos, sőt politikusaink a probléma súlyát sem érzik át igazán – állítja a WWF.

Az integrált vízgazdálkodás annak ellenére nem megoldott Európában, hogy 2000-ben elfogadták az új EU szabályozást, a Víz Keretirányelvet (VKI) – olvasható a WWF friss beszámolóban. A szervezet célja, hogy vitát indítson arról, miként lehet az európai vízi ökoszisztémákat megőrizni, állapotukat javítani a fenntartható, integrált vízgazdálkodással. A vita megalapozásához a WWF kidolgozta a Víz és Vizes Élőhelyek Mutatót, majd 23 európai országban, köztünk hazánkban is felméréseket végzett.

A tanulmány Olaszországot, Görögországot és Spanyolországot sorolta a vízzel legrosszabbul gazdálkodó országok közé, míg Belgiumot, Finnországot és Svédországot találta a legjobbaknak. A felmérés vizsgálta a vizes élőhelyek és a társadalom szerepét a vízgazdálkodásban, a vízmennyiségi és vízminőségi problémákat, a folyók feldaraboltságát. Ezen kívül kiemelten kezelt téma volt az EU Víz Keretirányelv, amely előírja a felszíni és felszín alatti vizek állapotának megőrzését és javítását.

Túl sok vízet használunk

A WWF felmérése többek között rávilágított arra, hogy a felmérésben részt vevő országok 60 százalékánál hatástalanok az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások által okozott vízfogyasztási problémák kezelésére kidolgozott stratégiák. Így például Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban a hatóságok inkább a további vízutánpótlást keresik, a nagy mennyiségű vízfogyasztásukhoz az is hozzájárul, hogy ezekben az országokban a gazdáknak nem kell fizetni az öntözés során elhasznált vízért.

A mezőgazdaság által okozott nem pontszerű, diffúz szennyezés csökkentésére sincsenek még elterjedt módszerek Európában. A felmérésben részt vevő országok több mint 65 %-ában megfelelő szankciók nélkül lehet használni a mezőgazdasági vegyszereket és műtrágyákat.

Magyar hiányosságok

A magyarországi felmérés számos hiányosságra mutatott rá, ezek közül is a legfontosabbak:

A jelenlegi vízgazdálkodásban ugyan elismerik a vizes élőhelyek szerepét, értékét, de a gyakorlatban ez háttérbe szorul.

A kormányzat elviekben elismeri a vizes élőhelyek kulcsfontosságát a folyók jó ökológiai állapotának fenntartásában, azonban a gyakorlatban az ökológia alapú vízgazdálkodás nem jellemző. Míg a védett vizes élőhelyek és érzékeny területek érdekei kevésbé sérülnek a vízgazdálkodásban, más értékes, ám nem védett területek megőrzése komoly nehézségekbe ütközik. Létezik viszont néhány nagyobb rehabilitációs program (pl. holtág program, Kis-Balaton rehabilitációja).

A kormányzati vízügyi szervek elismerik az ipar, mezőgazdaság és háztartások által okozott víz mennyiségi problémákat, ezen a helyzeten szerintük a Víz Keretirányelv bevezetésével javítani lehet. A problémák orvoslására a meglévő pénzügyi, jogi és gazdasági eszközök sokszor nem megfelelőek.

Annak ellenére, hogy az utóbbi időben jelentősen növekedett a különböző termelési módszerek, technológiák modernizációjára rendelkezésre álló támogatás, néhány téren komoly lemaradás, hiányosság tapasztalható. Ilyen pl. az ipar vagy mezőgazdaság vízfogyasztását csökkentő intézkedések fejlesztése (pl. támogatások visszavonása vízfogyasztást serkentő termelési módszerek esetében).

A különböző vízgazdálkodási intézkedésekben, folyamatokban a társadalmi részvétel gyenge, általában csak tájékoztatásra korlátozódik. A szakmai döntések tényleges társadalmi befolyásolása ritka.

Bár szakmai fórumok, megbeszélések és konferenciák általában megfelelő lehetőséget nyújtanak a döntési folyamatok megismerésére (stratégiák, programok, tervek), a jelenlegi konzultációs mechanizmus nem teszi lehetővé az érintett civilek számára a jól átgondolt, megalapozott véleményezést, és a döntések valódi befolyásolását. Ez többek között annak a következménye, hogy a véleményezésre adott idő általában nagyon kevés vagy olyan késői fázisban nyílik mód az értékelésre, hogy érdemi jelentősége akkor már nincs.

Hiányzik az integrált megközelítés.

Annak ellenére, hogy a vízgazdálkodás fő felelős szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, amely a természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi osztályok, területi szervek munkáját koordinálja, felügyeli, az említett területek együttműködése nem megfelelő.

Nemzetközi viszonylatban is hiányzik az integrált megközelítés.

A szomszédos országokkal való együttműködés kereteit a határvízi egyezmények adják. Ezek többnyire a vízminőségi, vízmennyiségi, árvízvédelmi kérdésekkel foglalkoznak, míg a természetvédelem és biodiverzitás, a természeti értékek együttes, határon átnyúló védelme (Szigetköz, Dráva) terén súlyos hiányok vannak.

A folyószabályozás hátulütői: a magyar szabályozásban megtalálható néhány olyan elem, amely a World Commission on Dams (duzzasztógátakkal foglalkozó bizottság) ajánlásaiban szerepel, azonban a meglévő szabályozás nem biztosítja kellően a folyók természetes áramlását, dinamizmusát. A duzzasztók rekonstrukciója, újak építése szigorúan szabályozott, környezeti hatásvizsgálathoz kötött folyamat, azonban az ökológiai szempontok nem megfelelő súllyal szerepelnek a döntéshozatali eljárásban.

Magyarországon az emberi élet és értékek, valamint a mezőgazdasági területek védelme miatt a jelentősebb folyókat szabályozták. Így a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok erősen háttérbe szorultak.

1998 óta több komoly árvízzel kellett szembenézni. Az utóbbi idő extrém árvizeinek oka részben a túlszabályozott, „kiegyenesített” folyókban keresendő. A leszűkített hullámterek nem képesek levezetni a más tényezők (csapadékviszonyok, az erdőirtások miatt gyorsabb vízelvezetés, stb.) miatt kialakult nagyobb vízmennyiséget. A magyar kormány új árvízvédelmi tervet indított, amely elvileg nagyobb figyelmet fordít a természetes rendszerek megóvására. A megvalósítás 2004-ben kezdődik.

A politika szűklátókörűsége: Magyarországnak, mint csatlakozó országnak teljesíteni kell az EU Víz Keretirányelv (VKI) követelményeit, amely többek között előírja, hogy 2015-ig felszíni vizeinket jó ökológiai és kémiai állapotba kell hozni. „A politikai vezetés nem ismeri fel a VKI fontosságát, ebből következően a magyar VKI bevezetése európai viszonylatban alulfinanszírozott” – véli Ereifej Laurice, a WWF Magyarország vizes élőhely-védelmi programvezetője.

Magyarországi vízhelyzet

Magyarország területének nagy része a Pannon – medencében fekszik, felszíni vizeinek 96 %-át külföldről kapja. Mivel a folyók vízgyűjtőjük alsóbb szakaszain érik el hazánkat, magas hordalék és szervesanyag tartalommal érkeznek Magyarországra, áradásokra pedig egy évben legalább 2 alkalommal kerül sor. Az éves átlagos csapadék 600 mm, de ez 300 – 1200 mm között változhat. A csapadék területi eloszlása egyenlőtlen. Az ország kiterjedt és fejlett árvízvédelmi töltésrendszerrel, belvízelvezető csatornával, ár- és belvízvédelmi műtárgy rendszerrel rendelkezik. A különböző folyószabályozási beavatkozások, kanyarulatok levágása, természetes folyódinamizmus
megváltoztatása, stb. következményeként az egykori árterek területe drasztikusan lecsökkent, a folyómeder mélyülése által okozott talajvízszint csökkenés a környező vizes élőhelyek eltűnését, degradációját idézte elő.
A legnagyobb vízfogyasztó az ipar: 2001-ben a felszíni vizekből 5096 millió köbmétert az ipar, 2551 milliót a mezőgazdaság és 783 milliót a háztartások használtak fel.