A társaságkedvelő páviánok jobb anyák, mint a magányosak

A Science magazin legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint azok a pávián mamák, amelyek nőstény társaikkal szoros kapcsolatban állnak, körülbelül 30 százalékkal sikeresebbek kölykeik felnevelésében, mint azok az anyák, akik izoláltan, magányosan élnek kicsinyükkel.

„Még nem tudjuk, hogy a társas kapcsolatok pontosan hogyan hatnak a nőstényekre, azt viszont bizton állíthatjuk, hogy a szociábilis páviánok jobb anyák” – nyilatkozta az AP hírügynökségnek Susan C. Alberts, a Duke University kutatója, a tanulmány társszerzője. „Úgy tűnik, a társas kapcsolatok, az emberhez hasonlóan, meghatározó szerepet játszanak a főemlősöknél is.”

Intenzív kapcsolatápolás – többórás kurkászás

A kutatók Kenya erdeiben két csapat 108 vadon élő pávián nőstényének magatartását tanulmányozták. A tudósok 16 éven keresztül naponta feljegyezték a páviánok viselkedési szokásait a Kilimandzsáró hegy közelében élő két csoportnál.

A páviánok szocializációja abból áll, hogy egymás közelében élnek, kurkásszák egymás bundáját, és szoros szövetséget alkotnak külső ellenséggel, ragadozóval, illetve más páviáncsapattal szemben. Sok időt töltenek tehát együtt: a kurkászás az állat napjának tíz százalékát teszi ki.

A többiekhez való igazodás és a kapcsolatok intenzív ápolása meg is hozza eredményét: a legbarátkozóbb nőstényeknek 30 százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy kicsinyük megéli ez egyéves kort, mint a legkevésbé szociábilisnek. A fiatal páviánok körében az első életévben a legmagasabb a halandóság, így aki megéli első születésnapját, azt a kutatók már reprodukciós sikerként könyvelik el.

Ez az első tanulmány, amely a főemlősök körében a társas érintkezés jelentőségét mutatja ki. Az ember esetében szintén ismert, hogy a társas kapcsolatok az élet számos területén pozitív hatással bírnak.