Visszatérnek-e a hiúzok és farkasok erdeinkbe?
WWF Magyarország 2003. november 26. és december 10. között "Nagyragadozó napokat" rendez a magyar-szlovák határ két oldalán.
Az öt előadásból álló rendezvénysorozat célja, hogy a fokozottan védett hiúz és farkas jelenlétének fontosságát mindkét országban elfogadják és megértsék, ezáltal Magyarországon is stabil állományuk alakuljon ki. Néhány évszázada a hiúz és a farkas egész Európában általánosan elterjedt volt, ám az erdők feldarabolása és kitartó üldözésük hatására a XX. század közepére a kontinens nyugati feléről és Magyarországról szinte teljesen eltűntek. Szlovákiában mindkét faj fennmaradt, sőt lassan terjeszkedni kezdtek. Az 1980-as évektől a szlovákiai állománynövekedéssel szoros összefüggésben egyre több hírt lehetett hallani a hiúzok és farkasok magyarországi felbukkanásáról. Az érintett terület az Északi-középhegység, ezen belül is a Zempléni-hegység, az Aggteleki-karszt és időnként a Bükk-hegység.
A WWF Magyarország és magyar illetve szlovák kutatási partnerei, a Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéke, továbbá a kassai Sosna Egyesület azon dolgozik, hogy a szlovák-magyar határ térségében a hiúzok és a farkasok életesélyei javuljanak. Az elmúlt hónapokban szlovák és magyar szerzők műveiből elkészült egy tanulmánykötet, amely a farkas és a hiúz szlovákiai és hazai helyzetével foglalkozik.
November 26. és december 10. között a határhoz közeli szlovák és magyar településeken előadássorozatra kerül sor. A helyszínek és az időpontok a következők:
A félnapos fórumokon az előadók erdészekkel, vadászokkal, civil szervezetekkel, a nagyközönséggel (továbbá a szlovák oldalon juhtartókkal is) ismertetik a tanulmányok tartalmát, és lehetőség lesz a problémák megvitatására is. Gyakorlati természetvédelmi kérdések kerülnek napirendre, szó lesz többek között a nagyragadozók védelmének jogi szabályozásáról, a hiúz és farkas jelenlétének gazdasági előnyeiről, a juhállományban okozott károk megakadályozásának lehetőségeiről, az állatok két ország közötti mozgásának közös kutatásáról, vándorlási útvonalaik biztosításáról, az orvvadászat megszüntetéséről.
A program szponzorai a visegrádi országok közötti együttműködést támogató, pozsonyi székhelyű International Visegrad Fund, és a világ farkasainak védelméért küzdő The United Kingdom Wolf Conservation Trust.
Visszatért költőhelyére a világ legidősebb albatrosza
A Midway-atollnál fészkelő madarat 66 évvel ezelőtt gyűrűzték meg, így minimum 69 éves lehet.
Mennyi vízre van szüksége egy elefántnak?
Állatkertekben élő afrikai elefántok napi vízigényét vizsgálták meg, de a vadon élőkre nézve vontak le következtetéseket.
Világörökségi helyszíneket fenyeget a klímaváltozás
Sok természeti világörökségi helyszín lesújtó állapotban van, az éghajlatváltozás immár a fajok inváziójánál is problémásabb.
A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák
A pteropodák, vagyis tengeri pillangók és tengeri
Nádasok rejtekén élő madár
A Balatonederics határában fekvő, természetvédelmi terület egy szórványos madárfajáról már régóta tervezem, hogy írok pár sort.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
