Visszatérnek-e a hiúzok és farkasok erdeinkbe?
WWF Magyarország 2003. november 26. és december 10. között "Nagyragadozó napokat" rendez a magyar-szlovák határ két oldalán.
Az öt előadásból álló rendezvénysorozat célja, hogy a fokozottan védett hiúz és farkas jelenlétének fontosságát mindkét országban elfogadják és megértsék, ezáltal Magyarországon is stabil állományuk alakuljon ki. Néhány évszázada a hiúz és a farkas egész Európában általánosan elterjedt volt, ám az erdők feldarabolása és kitartó üldözésük hatására a XX. század közepére a kontinens nyugati feléről és Magyarországról szinte teljesen eltűntek. Szlovákiában mindkét faj fennmaradt, sőt lassan terjeszkedni kezdtek. Az 1980-as évektől a szlovákiai állománynövekedéssel szoros összefüggésben egyre több hírt lehetett hallani a hiúzok és farkasok magyarországi felbukkanásáról. Az érintett terület az Északi-középhegység, ezen belül is a Zempléni-hegység, az Aggteleki-karszt és időnként a Bükk-hegység.
A WWF Magyarország és magyar illetve szlovák kutatási partnerei, a Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéke, továbbá a kassai Sosna Egyesület azon dolgozik, hogy a szlovák-magyar határ térségében a hiúzok és a farkasok életesélyei javuljanak. Az elmúlt hónapokban szlovák és magyar szerzők műveiből elkészült egy tanulmánykötet, amely a farkas és a hiúz szlovákiai és hazai helyzetével foglalkozik.
November 26. és december 10. között a határhoz közeli szlovák és magyar településeken előadássorozatra kerül sor. A helyszínek és az időpontok a következők:
A félnapos fórumokon az előadók erdészekkel, vadászokkal, civil szervezetekkel, a nagyközönséggel (továbbá a szlovák oldalon juhtartókkal is) ismertetik a tanulmányok tartalmát, és lehetőség lesz a problémák megvitatására is. Gyakorlati természetvédelmi kérdések kerülnek napirendre, szó lesz többek között a nagyragadozók védelmének jogi szabályozásáról, a hiúz és farkas jelenlétének gazdasági előnyeiről, a juhállományban okozott károk megakadályozásának lehetőségeiről, az állatok két ország közötti mozgásának közös kutatásáról, vándorlási útvonalaik biztosításáról, az orvvadászat megszüntetéséről.
A program szponzorai a visegrádi országok közötti együttműködést támogató, pozsonyi székhelyű International Visegrad Fund, és a világ farkasainak védelméért küzdő The United Kingdom Wolf Conservation Trust.
Apálykor támadnak a kék tarisznyarákok
A Virginiai Tengertudományi Intézet ökológusa, Dr.
Elaltatták Freyát, a rozmárt
Az Oslónál időző nőstény rozmár híre az utóbbi időkben a világsajtót is bejárta.
Túl sok éhes békaszáj
Ha túlnépesedik az élőhelye, ez a varangy a saját fajtársát is hajlamos felfalni.
Az egyik vonuló, a másik állandóan hazánkban él
Ősztől a tavasz kezdetéig az utakat szegélyező fákon gyakran, csücsülnek egerészölyvek (Buteo buteo), éppen a prédájukat figyelik leshelyükről. Sokan sasnak vélik, holott az egyik leggyakoribb ragadozó madarunk.
Amazónia hangjai vallanak az erdők egészségéről
Az erdőkben hallható hangok, műholdas és légi mérések együttesen mutatják meg, milyen állapotban van az adott erdőterület.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
