Egymillió faj pusztulhat ki 2050-ig
Már nem az a kérdés, hogy a globális felmelegedés következtében elkerülhető-e a fajok kihalása, hanem az, hogy hány faj tűnik el a Földről a következő fél évszázadban.
Akár egymillió állat- és növényfaj eltűnhet 2050-re –nyilatkozták a Nature brit tudományos lapnak az ENSZ megbízásából készült tanulmány szerzői. Az eltűnő fajok száma elsősorban a légkörbe jutó széndioxid függvénye. A fajok egynegyedének kihalása jelentősen rontja a harmadik világ több milliárd lakójának túlélési esélyeit is.
Szélsőséges időjárás
Az ENSZ felkérésére készült tanulmányban a globális felmelegedés hatását bolygónk hat, a biodiverzitás szempontjából különösen gazdag régiójában vizsgálták a kutatók. A vizsgált szárazföldi területek a Föld 20 százalékát teszik ki. (A kutatók nem vizsgálták a globális felmelegedés hatását az óceánok, tengerek lakóira.)
A kutatók 2100-ig a globális átlaghőmérséklet 1, 4-5, 8 Celsius-fokos emelkedésével számoltak, elsősorban az emberi levegőszennyezés, főként a széndioxid-kibocsátás miatt.
Az emelkedő hőmérséklet szélsőségesebbé teszi az időjárást; gyakoribbá az áradásokat, a nagy hőségeket és a tornádókat.
A kutatás a globális felmelegedés és klímaváltozás 1.103 fajra– növények, emlősök, madarak, hüllők, rovarok, és más gerinctelenek – gyakorolt hatását számítógépes modellek segítségével igyekezett feltérképezni.
A fajok 15-37 százaléka eltűnik
A vizsgálat során három forgatókönyvet (minimális, közepes és maximális mértékű klímaváltozás) vettek figyelembe, valamint vizsgálták azt is, hogy az egyes fajoknak lesz-e lehetőségük új élőhelyre való vándorlásra.
Királyprotea
A kutatás szerint a hat régióban (amelyek egyébként Európától Dél-Amerikáig, Dél-Afrikától Ausztráliáig több kontinenst öleltek fel) található fajok 15-37 százaléka 2050-ig feltehetőleg eltűnik a Föld színéről.
A veszélyeztetett fajok között van például :
A cél a legpesszimistább forgatókönyv elkerülése
A kutatás vezetője, Chris Thomas, a brit Leeds Egyetem professzora szerint, ha az eredményeket globálisan kiterjesztenénk, azaz a vizsgálatba be nem vont területek növény- és állatvilágára is kiterjesztenénk az adatokat, azt kapnánk, hogy 2050-ig több mint egymillió faj tűnik el a Földről. A legtöbb fajnak eltűnik a megfelelő klímájú élőhelye, mások pedig nem lesznek képes az új élőhelyek felkutatására.
Virola sebifera
A legoptimistább forgatókönyv szerint a fajok 18 százaléka hal ki bolygónkról a század közepére. A legpesszimistább szcenárió viszont a fajok 35 százalékának kihalását prognosztizálja. (A középső forgatókönyv 24 százalékos kihalási rátát valószínűsít.)
A kutatásvezető szerint a gépjárművek kipufogógázai és a gyárkéményeken kibocsátott égéstermékek olyan szintre emelhetik a XXI. század végéig a légkör hőmérsékletét, amilyen 1-30 millió éve nem volt, fenyegetve ezzel számos faj élőhelyét. Az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásnak csökkentése viszont többszázezer fajt menthet meg a kihalástól – véli Chris Thomas.
Most már nem az a kérdés, hogy elkerülhető-e a fajok kihalása, hanem az, hogy hány faj tűnik el a Földről a következő ötven évben. A cél most már a legpesszimistább forgatókönyvek elkerülése.
Sok múlhat a kiotói jegyzőkönyvön
Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője szerdai sajtótájékoztatóján arra is figyelmeztetett, hogy egymillió növény- és állatfaj eltűnése a harmadik világbeli országok több milliárd lakóját közvetlenül is érinti. Itt a lakosság élelmezése várhatóan még nehezebben megoldható problémává válik.
Skót keresztcsőrű pinty
Töpfer szerint az eredmények világosan rámutatnak, hogy az egész világnak támogatnia kellene a kiotói jegyzőkönyvet, amelynek célja, hogy megfékezze a klíma szennyezéséből eredő globális hőmérséklet- emelkedést.
A kiotói jegyzőkönyv érvénybe lépéséhez a széndioxid-kibocsátás 55 százalékáért felelős országok csatlakozása szükséges. Eddig 44 százalék jött össze. Az 55 százalék nem érhető el vagy a 17 százalékért felelős Oroszország, vagy a 36 százalékért felelős Egyesült Államok csatlakozása nélkül.
Ritka ragadozó madarat pillantottak meg az Alföldön
Ez az állatfaj Magyarországon igazi ritkaságnak számít.
Így vadásznak bölényre a szürke farkasok
Az akcióról fantasztikus videó is készült.
Látványos nászrepülésbe kezdtek a rétihéják
Ebben az időszakban akár légi összecsapásokat is megfigyelhetünk a ragadozó madarak között.
Gyönyörű kolostorrom rejtőzik ebben a hazai erdőben
Még meglepőbb, amikor egy ilyen szakaszon találjuk meg azt az erdei atmoszférát és csendet, amit a hosszabb utaktól remél az ember. És folyamatosan állatokat látunk, nem csak őzet, de a hiúz életjeleit is. Tartsatok velünk a relatív kis kiterjedésű Szalonnai-hegységet bemutató epizódban, ahol az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa is elmeséli a martonyi kolostor- és templomrom megmentésének történetét. Kicsit lézerszkennelünk, kicsit drónozunk is, a videóból kiderül, miért.
Vadászpilótákat megszégyenítő gyorsulást él át ez a pók
Az alig pár milliméteres ausztrál pávapókok eddig pazar színeikről és látványos udvarlási rítusukról voltak híresek, kiderült, hogy az ugrásukban is rekorderek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
