Egymillió faj pusztulhat ki 2050-ig
Már nem az a kérdés, hogy a globális felmelegedés következtében elkerülhető-e a fajok kihalása, hanem az, hogy hány faj tűnik el a Földről a következő fél évszázadban.
Akár egymillió állat- és növényfaj eltűnhet 2050-re –nyilatkozták a Nature brit tudományos lapnak az ENSZ megbízásából készült tanulmány szerzői. Az eltűnő fajok száma elsősorban a légkörbe jutó széndioxid függvénye. A fajok egynegyedének kihalása jelentősen rontja a harmadik világ több milliárd lakójának túlélési esélyeit is.
Szélsőséges időjárás
Az ENSZ felkérésére készült tanulmányban a globális felmelegedés hatását bolygónk hat, a biodiverzitás szempontjából különösen gazdag régiójában vizsgálták a kutatók. A vizsgált szárazföldi területek a Föld 20 százalékát teszik ki. (A kutatók nem vizsgálták a globális felmelegedés hatását az óceánok, tengerek lakóira.)
A kutatók 2100-ig a globális átlaghőmérséklet 1, 4-5, 8 Celsius-fokos emelkedésével számoltak, elsősorban az emberi levegőszennyezés, főként a széndioxid-kibocsátás miatt.
Az emelkedő hőmérséklet szélsőségesebbé teszi az időjárást; gyakoribbá az áradásokat, a nagy hőségeket és a tornádókat.
A kutatás a globális felmelegedés és klímaváltozás 1.103 fajra– növények, emlősök, madarak, hüllők, rovarok, és más gerinctelenek – gyakorolt hatását számítógépes modellek segítségével igyekezett feltérképezni.
A fajok 15-37 százaléka eltűnik
A vizsgálat során három forgatókönyvet (minimális, közepes és maximális mértékű klímaváltozás) vettek figyelembe, valamint vizsgálták azt is, hogy az egyes fajoknak lesz-e lehetőségük új élőhelyre való vándorlásra.
Királyprotea
A kutatás szerint a hat régióban (amelyek egyébként Európától Dél-Amerikáig, Dél-Afrikától Ausztráliáig több kontinenst öleltek fel) található fajok 15-37 százaléka 2050-ig feltehetőleg eltűnik a Föld színéről.
A veszélyeztetett fajok között van például :
A cél a legpesszimistább forgatókönyv elkerülése
A kutatás vezetője, Chris Thomas, a brit Leeds Egyetem professzora szerint, ha az eredményeket globálisan kiterjesztenénk, azaz a vizsgálatba be nem vont területek növény- és állatvilágára is kiterjesztenénk az adatokat, azt kapnánk, hogy 2050-ig több mint egymillió faj tűnik el a Földről. A legtöbb fajnak eltűnik a megfelelő klímájú élőhelye, mások pedig nem lesznek képes az új élőhelyek felkutatására.
Virola sebifera
A legoptimistább forgatókönyv szerint a fajok 18 százaléka hal ki bolygónkról a század közepére. A legpesszimistább szcenárió viszont a fajok 35 százalékának kihalását prognosztizálja. (A középső forgatókönyv 24 százalékos kihalási rátát valószínűsít.)
A kutatásvezető szerint a gépjárművek kipufogógázai és a gyárkéményeken kibocsátott égéstermékek olyan szintre emelhetik a XXI. század végéig a légkör hőmérsékletét, amilyen 1-30 millió éve nem volt, fenyegetve ezzel számos faj élőhelyét. Az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásnak csökkentése viszont többszázezer fajt menthet meg a kihalástól – véli Chris Thomas.
Most már nem az a kérdés, hogy elkerülhető-e a fajok kihalása, hanem az, hogy hány faj tűnik el a Földről a következő ötven évben. A cél most már a legpesszimistább forgatókönyvek elkerülése.
Sok múlhat a kiotói jegyzőkönyvön
Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője szerdai sajtótájékoztatóján arra is figyelmeztetett, hogy egymillió növény- és állatfaj eltűnése a harmadik világbeli országok több milliárd lakóját közvetlenül is érinti. Itt a lakosság élelmezése várhatóan még nehezebben megoldható problémává válik.
Skót keresztcsőrű pinty
Töpfer szerint az eredmények világosan rámutatnak, hogy az egész világnak támogatnia kellene a kiotói jegyzőkönyvet, amelynek célja, hogy megfékezze a klíma szennyezéséből eredő globális hőmérséklet- emelkedést.
A kiotói jegyzőkönyv érvénybe lépéséhez a széndioxid-kibocsátás 55 százalékáért felelős országok csatlakozása szükséges. Eddig 44 százalék jött össze. Az 55 százalék nem érhető el vagy a 17 százalékért felelős Oroszország, vagy a 36 százalékért felelős Egyesült Államok csatlakozása nélkül.
Sokféle tigrisek
Ma már több tigris él fogságban, mint szabadon Ázsia ősvadonában.
Ezek 2023 legjobb mikroszkópos videói
2023-ban a Nikon Small World mikroszkópos verseny videós díjazottjai közt is találunk magyart.
Extrém kevés génnel él egy növényfaj
Az élősködő növények más növények tápanyagain élnek teljes életciklusuk során, és emiatt kisebbé vált a genomjuk – némelyiknek extrém módon.
Tündérkörök a világon
A tündérköröknek nevezett jelenség során a száraz területeken a növények kerek mintázatot alkotva nőnek, ennek okait sokan vizsgálták már.
A Nature TTL nemzetközi természetfotó pályázat nyertesei
Kategóriagyőztes fotót láthatunk Máté Bencétől, és nem ő az egyetlen magyar az élmezőnyben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
