Fogamzásgátlást vezetnek be az ausztrál koaláknál
Több ezer koala kap fogamzásgátló implantátumot az ausztráliai Victoria államban; az eukaliptusz erdők területének megcsappanása miatt ugyanis fenntarthatatlan lett az állatok természetes szaporodása. A koala legfőbb ellensége az embere.
Az ausztráliai Victoria állam környezetvédelmi minisztere John Thwaites bejelentette, hogy egyes körzetekben a koalapopulációk száma olyan szintre jutott, hogy a rendelkezésre álló eukaliptusz erdők már nem képesek kiszolgálni az állat hatalmas étvágyát.
Ezért az államban mesterséges születésszabályozást vezetnek be a koalák körében: a nőstények egy kis műanyag csőhöz hasonló implantátumot kapnak, amelyen keresztül az állat szervezetébe a teherbeesést megakadályozó hormonok szivárognak. Egy implantátum hat éven keresztül képes megakadályozni az állat teherbeesését.
A kenguruk után a koalák Ausztrália legismertebb emlősei. Számuk körülbelül 100 ezerre tehető. A szakemberek szerint a koalapopulációk egyes körzetekben annyira gyorsan növekednek, hogy környezetük nem bírja tápanyaggal, más régiókban viszont a populációk fogyatkozását jegyzeték fel. Az ausztrál szakemberek vizsgálták a sterilizálás és az átköltöztetés lehetőségét is, de a legpraktikusabb megoldásnak a hormonális fogamzásgátlás tűnt.
Ki tehet az eukaliptusz erdők fogyatkozásáról?
A dolog szomorú oldala, hogy az eukaliptusz erdők elsősorban azért nem képesek kiszolgálni a koalákat, mert területük évről-évre csökken, fokozatosan mezőgazdasági művelés alá kerülnek. Az egyre kisebb helyre visszaszorított állatok nem csoda, hogy kopárra legelik a megmaradt eukaliptuszfákat, ez pedig éhínséghez, illetve egész populációk kihalásához vezethet.
Pedig az eukaliptusz megtesz minden tőle telhetőt, elképesztő sebességgel növekszik! A golyós eukaliptusz egyéves korában már háromméteres, ötéves korában 10-15 méter magas, átmérője kb. 20 cm, harmincéves korában pedig akkora óriás, mint egy kétszáz éves tölgy! Egy hektár eukaliptuszerdő húsz év alatt 800 köbméter faanyagot is adhat; más fafajok ezt a mennyiséget 100-120 esztendő alatt állítják elő.
A koala jelentése: „vizet nem ivó”
Az eukaliptusz a koalák egyetlen tápláléka. Bár a növény levelei méreganyagot (cianidszármazékot) is tartalmaznak, a koalák emésztőrendszere az évmilliók során olyannyira specializálódott az eukaliptusz levél feldolgozására, hogy az állat nem is tud máson élni. A rengeteg eukaliptusz fajból csupán 12-öt kedvelnek, és csak nagyritkán fordul elő, hogy egy-egy koala populáció rákap az eukaliptuszokkal rokon angophora fák leveleire.
A koala nem egymagában küzd meg az eukaliptusszal. Belében mikrobák tenyésznek, melyek erjesztéssel segítik elő a bőrszerű, szívós levelek lebontását.
Bár egy felnőtt koala csupán 4-9 kilogrammot nyom, egy nap 200-600 gramm eukaliptusz levelet is elfogyaszt. A növény egyébként a koaláknak nemcsak éhségét veri el, hanem a szomjúságát is: vizet sohasem iszik, mert a levelek nedvességtartalma elég nekik. A „koala” a bennszülöttek nyelvén annyit tesz, mint „vizet nem ivó”.
Nem medve – erszényes!
Bár előszeretettel nevezik mackónak őket, a koalák nem a medvék családjába, hanem az erszényesek közé tartoznak.
Többnyire magányosan élnek, a hímek a párzási időszakban illatanyagokkal és hangos „vakkantásokkal” hívják a nőstényeket az illattal megjelölt fára. A nőstény 35 napi vemhesség után általában egy utódot szül.
Az utód miniatűr: nem éri el az egy grammot és az egy centimétert. Az embrió a szülés után helyet foglal anyja erszényében, ráveti magát az egyik emlőre, és az elkövetkező hat hónapban kizárólag anyatejen él.
A hetedik hónapban egyre gyakrabban merészkedik ki a külvilágba. Hamarosan elkezdi az eukaliptusszal való táplálkozást, de azért a tejet továbbra is szívja. A tejről eukaliptuszra szoktatás különös módon történik: a kölyök a hátra nyíló erszényben közvetlenül az anyja végbélnyílásáról eszik előemésztett eukaliptusz kását kb. egy hónapon keresztül, 2-3 naponta, 1-1 órát.
Amikor az erszénybe már nem fér be, anyja bundájába kapaszkodik még jó néhány hónapon keresztül. Egy éves korában azonban felhagy a szopással, s hamarosan önálló életbe kezd.
Éjszakai állat, a nappalt szunyókálással tölti az ágak között, napi táplálékának kétharmadát éjszaka veszi magához. Átlagosan 15-20 évet élnek, a hímek élettartama alacsonyabb.