Párválasztás – a selyemmajmok alaposan elgondolkodnak
Még hogy az erősebbik nem eszét veszti egy csinos nőstény láttán! A selyemmajmoknál kifejezetten intenzív agyműködéssel jár a párválasztás.
Selyemmajmokon végzett funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) vizsgálat szerint a kis állatok agyán igencsak nagyszámú gondolat suhan át a párválasztás során – állítják az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem kutatói, akik kísérletükről a Journal of Magnetic Resonance Imaging című szaklapban számoltak benne.
A kutatók szerint a szexualitás szempontjából lényeges kémiai jelzőanyagok, feromonok felismerésekor a Brazíliában őshonos apró majmok agyműködése hirtelen jelentősen aktiválódik. Különösen élénkké válnak a döntéshozatallal, az emlékezettel, az érzelmi folyamatokkal, a jutalmazással és a önuralommal kapcsolatos agyi területek.
A selyemmajmok nagy, stabil családokat alkotva élnek, és a közösségen belül nem lehet bárkivel párosodni. Ezért a párválasztás során körültekintően kell eljárnia a nemzőképes hímnek. A csoport rendszerint 8-10 tagból áll, de néha a 15 állatot is eléri. A csoport felépítése változatos lehet: több hím/több nőstény, egy hím/több nőstény, egy nőstény/több hím. Néhány utód szintén a csoport tagjává válik.
Ki a vonzó?
A vizsgálat során a kutatócsoport négy selyemmajom hímet tanulmányozott. A majmoknak egyrészt mutattak éppen ovuláló, vagy az ovulációhoz közel álló nőstényektől váladékmintát, másrészt megszagoltattak velük olyan mintákat, amelyeket petefészküktől megfosztott, tehát terméketlen, azaz a hímek számára feltehetően kevésbé vonzó nőstényektől vettek.
A kutatók azt tapasztalták, hogy a termékeny nőstényektől vett váladék jelentősen nagyobb területet villanyzott fel a selyemmajmok agyában, mint a terméketlen majmok váladéka. Az állatoknak aktiválódtak többek között a komplex, kognitív válaszadásért felelős agyi területeik is.
A kísérlet maga nemében egyedülálló, hiszen ez volt az első eset, hogy egy külső szexuális impulzusnak a belső érzelmi és motivációs rendszerre tett hatását vizsgálják főemlősöknél fMRI segítségével.
A selyemmajmok
A selyemmajmok Dél-Amerika trópusi erdőiben őshonosak. Fekete-szürkés, finom, selyemszerű bundájuk és hosszú farkuk van.
Jellegzetességük a fülüknél lévő fehér színű pamacs. Ez utóbbi a kicsinyeknél még hiányzik.
A kifejlett példányok félkilósak, és hosszú farkuk nélkül 15-20 centiméter hosszúak. Átlagosan 12 éves korukig élnek. 18 hónaposan válnak szexuálisan éretté.
144 napos terhesség után a nőstény általában két utódot hoz a világra, akiket két hónapig gondoz. Fákon élnek, gyümölccsel, tojásokkal és rovarokkal táplálkoznak.
Sikeresebb a polip, ha hal társával együtt vadászik
Nem túl gyakori, hogy két teljesen különböző állatfaj közösen szerez élelmet, ezt most polipok és halak esetében figyelték meg részletesen.
A virág céltábla a méhek szemében
Nem mindegy, mekkora a virág középső, sötét mintázata, ennek fényében válik kevésbé vagy épp jobban vonzóvá a méh számára.
A botanika is lehet extrém sport
Hátimotoros siklóernyők segítségével keresték fel a perui sivatag távoli zugait egy-egy ritka növény miatt, és egyúttal a módszert is tesztelték.
Ez a világ egyetlen, napenergiával működő gerinces állata
A szalamandrák számos fantasztikus tulajdonsággal rendelkeznek, azonban mind közül egy észak-amerikai faj a legkülönösebb: algákkal él szimbiózisban.
Ritka növényfaj nő Nagyvázsony határában
A tojásdad csetkáka egy sor nemzetközi természetvédelmi egyezményben szerepel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
