A repülés hajnala – A legöregebb rovar

A felfedezés arra is jó, hogy a tudósok mélyebb bepillantást nyerhessenek abba, miért és hogyan fejlődött ki a repülés képessége.

A megkövesedett lény a Rhyniognatha hirsti névre hallgatott, és körülbelül 400 millió éves, ami nemcsak egy szárnyas rovartól, hanem általában véve is egy rovartól igen „szép kor”.

A származási helye Skóciában, Aberdeen közelében van, .

Egy „nem túl jelentős” lelet…

Egy ausztrál rovarkutató, Robin John Tillyard az 1920-as években is tanulmányozta a különleges élőlényt, és már akkor arról számolt be, hogy akár a rovarok közé is tartozhat a Rhyniognatha hirsti, de ebben az ausztrál tudós nem volt biztos. A tudósok nagy része belenyugodott abba, amit Tillyard mondott, vagyis hogy az állatka nem jelentős, így csaknem egy évszázadig háborítatlanul nyugodhatott a londoni Természettörténeti Múzeum (Natural History Museum) pincéjében.

A közelmúltban azonban két amerikai entomológus, vagyis rovarkutató a múzeumhoz fordult, hogy egy hamarosan megjelenő, a rovarok evolúciójáról szóló könyvükbe képeket válogathassanak. A képgyűjtés során meglepve bukkantak rá a Rhyniognatha maradványaira, amelyet rögtön megnéztek mikroszkóp alatt is.

Egy 400 millió éves repülő rovar

„A mai mikroszkópok sokkal fejlettebbek, mint Tillyard korában voltak” – magyarázta az esetet Michael Engel, a Kansas Egyetem, vagyis a University of Kansas in Lawrence kutatója. „Amikor belenéztünk a készülékbe, rendkívüli módon meglepődtünk” – tette hozzá Engel, aki David Grimaldival, a New York’s American Museum of Natural History (Amerikai Természettörténeti Múzeum) kutatójával együtt vizsgálta a fosszíliát.

Rájöttek, hogy a Rhyniognatha a valódi rovarok valamennyi jellemzőjével rendelkezik. Sőt, távol áll a primitív típusoktól, minthogy az élelmet egy ollószerű „állkapoccsal”, szájszervvel rágta meg.

Ez a szájszerv eddig csak szárnyas rovarok esetében fordult elő az élővilágban, így ez kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a Rhyniognatha tudott repülni – állítja a két amerikai kutató. Ebben annak ellenére biztosak a kutatók, hogy a szárnyak maradványai nem láthatók a fosszílián. „A maradvány egy meleg forrásból származik, és sajnos a forró víz nem jó hely ahhoz, hogy egy szárny konzerválódjon” – jegyezte meg Engel.

Mindeddig a legrégebbi rovarfosszíliák egy primitív pártól származnak. Szárnyuk nem volt, korukat pedig 379 millió évre becsülték.

A leleteket az USA New York szövetségi államában és Kanadában találták meg. A szárnyas rovarok az eddigi feltételezések szerint később alakultak ki, mintegy 320 millió évvel ezelőtt.

Miért kezdtek el repülni a rovarok?

Most azonban a Rhyniognatha arra utal, hogy a rovarok egy része már 400 millió évvel ezelőtt is tudott repülni.

Azzal, hogy időben „hátrébb tolták” a rovarok megjelenését a Földön, az amerikai kutatók megmagyarázhatják azt is, hogy ezek az állatok miért olyan változatosak.

A rovaroknak olyan sok faja van, hogy egymagukban többen vannak, mint az összes többi élőlénynek együttesen. Ugyancsak hozzájárulhat a mostani elfedezés ahhoz, hogy megtudjuk: hogyan kezdtek el repülni a rovarok.

Egyes hipotézisek szerint a repülés összefüggésben volt azzal, hogy a növények ezidőtájt hirtelen növekedésnek indultak. Az egy méter körüli „törpékből” akár 30 méter magas fák is válhattak. Ezt a módosulást próbálták talán a rovarok is követni: egyik fáról a másikra ugyanis egyre nehezebben jutottak el. Először tehát a „siklórepülést” tanulhatták meg, amellyel a fák tetejéről a földre ereszkedtek. Valószínűleg ez vezethetett a szárnyak megjelenéséhez is – vélekedik a két amerikai kutató.