Emlős nőstény képes befolyásolni kicsinye nemét?

Az Edinburgh és az Oxford Egyetem kutatói szerint a zebrák, bölények, vagy az őzek aktívan befolyásolják a születendő utód nemét, amellyel céljuk kicsinyük túlélési esélyeinek növelése.

Az elv pedig, amely mentén a patás állatok döntenek a nem felől, hogy mennyire egészséges, fitt maga a nőstény. Kiemelkedően erős, egészséges nőstény általában hím utódot, gyengébb, fejletlenebb nőstény pedig lányutódot hoz a világra. A kutatásról a New Scientist brit tudományos lap számolt be.

Kiből lehet a falka Rómeója?

A több éves megfigyelésen alapuló tanulmány szerint a legerősebb nőstény hím utódot szül, mivel biztosíthatja számára, hogy utódja is különleges fizikai kvalitásokkal rendelkezzen, amellyel van esélye arra, hogy a következő generáció Rómeójává váljon.

Kevésbé egészséges, satnya nőstény inkább lányutódot hoz a világra, hiszen ezzel azt biztosíthatja, hogy az utód is szaporodjon, míg ha hímet szülne, a párzás lehetőségét nagy valószínűséggel nem tudná biztosítani kicsinye számára.

A jelenség olyan fajoknál fordul elő, ahol néhány domináns hím szinte kizárólagosan kisajátítja magának a falka összes nőstényét – állítják a brit biológusok.

Harminc éves vita

Korábban hasonló viselkedésmódot megfigyeltek már méheknél, darazsaknál és néhány madárfajnál is, de bár már emlősöknél is felmerült a gyanú, ez az első eset, hogy sikerült igazolni a jelenséget. Harminc éve Robert Trivers amerikai biológus gímszarvasokkal kapcsolatban vetette fel a nembefolyásolás képességét.

A jelenség a patások között a legszemléletesebben azoknál a fajoknál figyelhető meg, ahol a legkevesebb számú hím monopolizálja a párzás jogát, így például a bölényeknél és a szarvasoknál.

Kevésbé látványosan, de ugyancsak megfigyelhető a jelenség más patás állatnál is, így például a rénszarvasoknál, gazelláknál és jávorszarvasoknál. Kevésbé jellemző viszont a zebrákra és a juhokra.(A megfigyelések szerint a vadjuhok nagyszámú különböző kossal párosodnak.)

Hogy a nem befolyásolásának folyamata biológiailag hogy történik, egyelőre rejtély, és nem tudni azt sem, hogy a hím vagy a nőstény felelős-e érte. A tudósok leginkább a nőstény hormonális átprogramozására gyanakszanak.