Tuvalu: apró állam, globális problémákkal
A globális felmelegedés első áldozata Tuvalu, a csendes-óceáni miniállam lehet, amelyet az óceán emelkedő vízszintje a közeljövőben leradírozhat a térképről. A hétvégén szokatlanul magas árhullámok öntötték el a parányi országot.
Hatalmas árhullám öntötte el a csendes-óceáni miniállamot, Tuvalut a hétvégén. A tuvalui kormány egyértelműen a globális felmelegedéssel indokolja a szokatlanul magas dagályhullámokat, amelynek következtében több épület pincéje beázott, és víz alatt állnak a mezőgazdasági művelésű földek is.
Tuvalu Ausztráliától 3.400 kilométerre, észak-keletre fekszik. A kilenc szigetből álló, 11.500 lakosú Tuvalu kormánya 1992-ben észlelt először baljós változásokat.
A globális felmelegedés első áldozata Tuvalu
A globális felmelegedés hatásait nemcsak a vízszintemelkedésen keresztül érzékelték a szigetlakók, az éghajlat változásával gyakoribbá váltak a ciklonok, egyre pusztítóbbak a hullámverések, és felgyorsult a part eróziója. Tuvalu, a világ egyik legkisebb és legalacsonyabban fekvő országa (a szigetek legmagasabb pontja 4, 5 méter) az első nemzet lehet, amely a globális felmelegedés áldozatává válhat –jelentette ki a kis ország államfője már a kiotói klímakonferencia idején.
Ennek ellenére vannak kutatók, akik még mindig kételkednek a globális felmelegedés okozta vízszintemelkedésben. Egy másik teória ugyanis azt sugallja, hogy nem a víz emelkedik, a sziget süllyed. A kérdés körültekintő eldöntésére nincs lehetőség, ugyanis a kis ország nem rendelkezik hosszabb távra visszatekintő mérési adatokkal.
Az ország kormányfője azonban nem hisz a sziget süllyedésében, ő népének a természeti csapásokat a nyugati világ túlzott széndioxid-kibocsátásával magyarázza. Hogy a veszély mennyire reális, jól jelzi, hogy hét évvel ezelőtt a kilenc sziget egyikét, Tepuka Savilivili-t három bősz ciklon lesöpörte a horizontról: Tuvalu 25, 9 négyzetkilométeres területéből 50 hektár a vad viharok áldozata lett, a sziget véglegesen a tengerszint alá süllyedt.
Az elveszett Paradicsom
Tuvalu egyébként maga az elveszett Paradicsom. Nincs szép díszes Parlamentje, miniszterelnöke saját egyszerű, kétszobás házában tart fenn irodát, ahol a telefonokat is többnyire ő maga veszi fel. Az ország egyetlen bankja bár naponta kinyit, délután egykor bezár. Bankkártyát sehol sem lehet használni, a szigeteken nincs tévé, nincsenek hirdetések, és bűneset is csak elvétve.
Kilencből egy tuvaluinak van internete, a hétköznapi életük színtere az óceán. Az óceán, amely egyszerre kert, mosókonyha, uszoda és vágóhíd. Ahogy hajnalodik, az emberek már nyakig állnak a vízben: halásznak, kókuszdiót eszegetnek, a lagunákban disznót vágnak, este pedig a naplementében gyönyörködnek.
A Csendes óceán relatíve bőséget biztosít az országnak: Tuvalu 1, 3 millió négyzetkilométerre kiterjedő halászati jogát rendszerint továbbadja az USA-nak és Japánnak. A beáramló pénz magával hozta a változást is: egyre több motorkerékpár tűnik fel a szigeten.
Az együtt élő nagycsaládok sertéstenyésztésből illetve halászatból tartják fenn magukat, sokan dolgoznak a környező országok hajótársaságainál is. Az ország egyetlen középiskolája a második legnagyobb szigeten, Vaitupu-ban található. Az ambiciózusak a Fiji szigeteken végezhetnek egyetemet.