Darwin leszármazottja a Galapagos-szigetek növényvilágáért küzd

Charles Darwin ük-ükunokája kampányt indított a Galapagos-szigetvilág veszélyeztette növényeinek megmentésére.
A szigetre betelepített növények és állatok – így például a kecskék és az elburjánzó szeder – teljesen elnyomják az őshonos növényvilágot. Csak az Isabelle szigeten 150.000 kecske él, akik szinte teljesen lelegelték a szigetet. Probléma az is, hogy idegen növények betelepítésével számos betegség ütötte fel fejét a szigeteken, amelyekkel szemben az őshonos fajok nem ellenállóak.
Sarah Darwin botanikus, aki egyben a Galapagos Természetvédő Alapítvány elnöke (Galapagos Conservation Trust, y véli, hogy legalább 20 őshonos növény áll a kihalás szélén. Sarah Darwin szerint védelem hiányában híres őshonos állatok, mint az óriás teknős, a közeljövőben eltűnhetnek a szigetekről.
Charles Darwin, az evolúciós elmélet kidolgozója élete során egyetlen egyszer utazott, igaz akkor közel öt éven keresztül. Utazásának és elméletének egyik legfontosabb állomása a Galapagos-szigetek voltak. Darwin főként a szigetek madár- és hüllővilágát vizsgálta. Bár egyik csoport fajszáma sem kiemelkedő, alkalmazkodásuk és változékonyságuk figyelemre méltó. Az emlősök közül csupán egyetlen bennszülött egérfajt feltételezett, a többit betelepített fajként kezelte. A rovarvilágot rendkívül szegénynek találta, míg a növényvilág számtalan érdekességet mutatott.