Tanuljunk kommunikálni a csimpánzoktól
Egy brit zoológus csoport szerint, ha az emberek legközelebbi rokonukhoz, a csimpánzhoz hasonlóan viselkednének, sokkal sikeresebbek lennének a kommunikációban.
A brit Zoológus Társaság olyan önkénteseket keres, akik szeretnének „csimpánzul” beszélgetni hétköznapi életükben, munkahelyükön, családjuk körében.
Hogy mondjuk csimpánzul?
De milyen is a csimpánz beszéd? A társaság útmutatója szerint, ha valaki a hatalmát szeretné éreztetni, lengesse karját, lóbáljon lazán különféle tárgyakat és húzza ki magát, amilyen nagyra csak tudja.
Ha valaki a baráti kapcsolatait ápolja, fejezze ki kötődését kurkászással, azaz a másik jótékony vakargatásával.
A főnököt a munkahelyen az értelmetlen köszönés helyett, célszerűbb egy elgondolkodó morgással köszönteni. Ha a dolgok kezdenének rosszra fordulni, akkor pedig az izzadás helyett célszerűbb egy stresszoldó, éles hangú „oo oo oo” – t kiáltani.
Felesleges a főnököt a háta mögött szidni, érdemesebb kifejezni, hogy tartunk, félünk tőle. Ezt fejhajtással, meglapulással, valamint ajkaink felhúzásával, és ezáltal fogaink lecsupaszításával tehetjük meg.
A barátokat hellózás helyett szélesre tárt karokkal és hangos „huh huh huh” kiáltással is lehetne köszönteni.
Szavak helyett érzelmek
A zoológusok néhány száz önkéntesre várnak, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a hétköznapi emberi reakcióikat egy időre lecseréljék a csimpánz nyelvre, és ennek sikeréről-kudarcairól beszámolót készítsenek.
A csimpánz a legközelebbi rokonunk, a génállományunk 98 százaléka közös, és nem csupán genetikailag, viselkedés terén is számos közös vonásunk van.
A zoológusok koncepciója szerint az emberek nem megfelelően kommunikálnak. Szavakat mondanak egymásnak, de érzelmeiket nem fejezik ki. Az állatvilágban szintén létezik a munkahelyhez hasonló hierarchia. A vadon élő csimpánzok legalább 32 különféle hangjelzést ismernek. A zoológusok szerint a csimpánz beszéd segítségével az önkéntesek a kommunikáció alapjait sajátíthatják el.
Egy hazánkon átvonuló halászsas
A madarászhelyek közül egyértelműen a legkedvesebb számomra a Káptalanfa határában elterülő Sárosfői-halastó. A tavak még 1932-ben létesültek az Eszterházy birtok részeként.
Alig maradt érintetlen szárazföld a bolygón
A szárazföldek nagy részére így vagy úgy, de már hatott az ember.
A Gönyűi-homokvidék hálójában
A Gönyüi-homokvidék egyik különleges faja a bikapók. a felvételen a csodás színekben pompázó hím skarlát bikapók látható.
A bölények az erdőtüzek ellen
London, 2021. április 14., szerda (MTI) – A
Agyzsugorítás hangya módra
Egy amerikai kutatócsoport nemrégiben olyan hangyafajokat talált, amelyek dolgozói bizonyos körülmények hatására képesek zsugorítani az agyukat, majd szükség esetén visszaduzzasztani azt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
