Harminc év alatt az amazonasi esőerdő hatoda eltűnt
Több környezetvédő csoport is arra hívja fel a világ figyelmét, hogy Brazília őserdeiben, az Amazonas dzsungeleiben egyre gyorsul az erdőirtás, és ez végzetes következményekkel járhat bolygónk egészére nézve is.
Csak tavaly 23 ezer 750 négyzetkilométernyi erdő tűnt el az Amazonas medencéjében, ami Magyarország területének egynegyedének felel meg. 2002-ben még „csupán” 23 ezer 266 négyzetkilométernyi dzsungelt pusztítottak ki, vagy pusztult el más okból. S mindez csak a hivatalos statisztika, a brazil kormány – kissé bizonytalannak tűnő – becslése.
Ellentmondásos statisztikák
A pusztulás üteme tehát egyesek szerint ismét gyorsul – a hivatalos közlés szerint viszont nem. Annyi bizonyos azonban, hogy még nem éri el a kilencvenes évek közepének mértéket Mindazonáltal az adatok arra mutatnak, hogy a világ legnagyobb őserdeje erőteljesen ritkul.
A fák kivágását elsősorban az magyarázza, hogy egyre nagyobb az igény a világon a szójatermesztésre és a marhatenyésztésre, a brazil farmerek pedig a szükséges területhez az Amazonas vidékén juthatnak hozzá.
A tudósok szerint az erdőirtás áttételesen a globális klímát is veszélyezteti, s ezzel egyidejűleg számos ritka, vagy unikális állat- és növényfajt is kipusztulás fenyeget. Az amazonasi erdő területe a világ esőerdőinek felét teszi ki. Jelenleg évente 0, 6 gigatonna széndioxidot nyelnek el, ez körülbelül a 8-10 százaléka a nem megújuló energiaforrások elégetéséből a légkörbe kerülő széndioxid-mennyiségnek.
„Aggódom, ezek a számok túl magasak” – utalt az erdőirtás mértékére Rosa Lemos de Sa, a WWF brazíliai tagszervezetének természetvédője, a BBC-nek nyilatkozva. A WWF-aktivista szerint a brazil kormánynak kellene beavatkoznia, máskülönben drasztikus folyamatok indulhatnak be az Amazonas vidékén. 1970 óta az amazonasi esőerdők hatoda tűnt el.
A brazil kormányon a sor
A brazil környezetvédelmi miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy az erdőpusztulás növekedését megállították. Marina da Silva szerint is „aggasztó szám” az évi 23 ezer négyzetkilométeres pusztulás, ami „nagy kihívás” szerinte, de a növekedés üteme legalábbis csökken.
(Az ütemet egyébként igen nehéz követni, a brazil kormány ugyanis többször módosította a statisztikákat: mindenesetre a „legfrissebb régi statisztikák” szerint 2001-ről 2002-re 28 százalékkal nőtt az erdőirtás, ehhez képest a mostani növekedés valóban kisebb arányú – derül ki a New Scientist tudósításából.)
A múlt hónapban a brazil elnök, Luiz Inacio Lula da Silva olyan tervet hozott a nyilvánosságra, amelynek értelmében megállítanák az erdők kipusztítását. Ezt már korábban is ígérte az elnök, de bírálói szerint eddig nem cselekedett elég gyorsan és hatékonyan. Az államfő most azt ígéri, hogy műholdas megfigyelőrendszert építenek ki, és több minisztérium is össze fog fogni az ügy érdekében.
Kapcsolódó cikkeink:
Egy rejtőző szőlőhegyi kápolna
Káptalantóti és Mindszentkálla határán, a Káli-medence nyugati részén bújik meg a kevéssé ismert, szinte már meseszerűnek tűnő Bács-hegy. A tetején varázslatos kis kápolna emelkedik, amely nem csupán a túrázók kedvenc célpontja.
Albánia alaposan rácáfolt az előítéletekre
Amikor elújságoltam a barátaimnak, hogy beülök az autómba és elindulok körbejárni ezt az országot, leginkább két dolgot kérdeztek meg: Biztonságos? Nem nagyon rosszak ott az utak?
Elkerülhetők a vízi élőlények életét követelő balesetek
A repülésben a repülőre nézve végzetes egy madárral való ütközés, a hajózásban a cetek a szenvedő alanyok, ám a légi szabályozást át lehetne ültetni a hajózásra is.
A kabócák között vannak ártatlan szemérmesek, de károkat okozók is
Az alkalmazott rovartannal foglalkozó győri Havasréti Béla nyugalmazott agrozoológus ismeri a hazánkban előforduló, az agráriumban ismeretes élőlényeket a fonalféregtől a mezei pocokig.
Egy különleges téli madárvédelmi tevékenységekről
A tél derekán végezhető madárvédelmi tevékenység az „elárvult” madárfészkek kiszedése. Az írásból kiderül miért is hasznos ez.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
