Harminc év alatt az amazonasi esőerdő hatoda eltűnt
Több környezetvédő csoport is arra hívja fel a világ figyelmét, hogy Brazília őserdeiben, az Amazonas dzsungeleiben egyre gyorsul az erdőirtás, és ez végzetes következményekkel járhat bolygónk egészére nézve is.
Csak tavaly 23 ezer 750 négyzetkilométernyi erdő tűnt el az Amazonas medencéjében, ami Magyarország területének egynegyedének felel meg. 2002-ben még „csupán” 23 ezer 266 négyzetkilométernyi dzsungelt pusztítottak ki, vagy pusztult el más okból. S mindez csak a hivatalos statisztika, a brazil kormány – kissé bizonytalannak tűnő – becslése.
Ellentmondásos statisztikák
A pusztulás üteme tehát egyesek szerint ismét gyorsul – a hivatalos közlés szerint viszont nem. Annyi bizonyos azonban, hogy még nem éri el a kilencvenes évek közepének mértéket Mindazonáltal az adatok arra mutatnak, hogy a világ legnagyobb őserdeje erőteljesen ritkul.
A fák kivágását elsősorban az magyarázza, hogy egyre nagyobb az igény a világon a szójatermesztésre és a marhatenyésztésre, a brazil farmerek pedig a szükséges területhez az Amazonas vidékén juthatnak hozzá.
A tudósok szerint az erdőirtás áttételesen a globális klímát is veszélyezteti, s ezzel egyidejűleg számos ritka, vagy unikális állat- és növényfajt is kipusztulás fenyeget. Az amazonasi erdő területe a világ esőerdőinek felét teszi ki. Jelenleg évente 0, 6 gigatonna széndioxidot nyelnek el, ez körülbelül a 8-10 százaléka a nem megújuló energiaforrások elégetéséből a légkörbe kerülő széndioxid-mennyiségnek.
„Aggódom, ezek a számok túl magasak” – utalt az erdőirtás mértékére Rosa Lemos de Sa, a WWF brazíliai tagszervezetének természetvédője, a BBC-nek nyilatkozva. A WWF-aktivista szerint a brazil kormánynak kellene beavatkoznia, máskülönben drasztikus folyamatok indulhatnak be az Amazonas vidékén. 1970 óta az amazonasi esőerdők hatoda tűnt el.
A brazil kormányon a sor
A brazil környezetvédelmi miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy az erdőpusztulás növekedését megállították. Marina da Silva szerint is „aggasztó szám” az évi 23 ezer négyzetkilométeres pusztulás, ami „nagy kihívás” szerinte, de a növekedés üteme legalábbis csökken.
(Az ütemet egyébként igen nehéz követni, a brazil kormány ugyanis többször módosította a statisztikákat: mindenesetre a „legfrissebb régi statisztikák” szerint 2001-ről 2002-re 28 százalékkal nőtt az erdőirtás, ehhez képest a mostani növekedés valóban kisebb arányú – derül ki a New Scientist tudósításából.)
A múlt hónapban a brazil elnök, Luiz Inacio Lula da Silva olyan tervet hozott a nyilvánosságra, amelynek értelmében megállítanák az erdők kipusztítását. Ezt már korábban is ígérte az elnök, de bírálói szerint eddig nem cselekedett elég gyorsan és hatékonyan. Az államfő most azt ígéri, hogy műholdas megfigyelőrendszert építenek ki, és több minisztérium is össze fog fogni az ügy érdekében.
Kapcsolódó cikkeink:
Örvénylő madárrajok
A seregélyek felhői minden évben rejtélyes örvénylésbe fognak a téli égbolton.
Egyik téli vendég, a másik jól ismert ragadozómadár
Örök emlékként él bennem, mikor gyerekként először gyalogoltam végig a Torna-patak Apácatorna és Kisberzseny közötti szakaszán egy szép téli napon, titkon reméltem, hogy láthatok gatyás ölyvet (Buteo lagopus).
Személynek nyilvánítottak egy spanyol lagúnát
A világon egyre több helyen terjed az a természetvédelmi módszer, amely szerint egyes földrajzi területeket jogilag személynek nyilvánítva a korábbiaknál sokkal hatékonyabban lehet védeni.
Egyre több a bizonyíték: a medvék nem húsevők
Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a medvéket nem szabad a kutyákkal, macskákkal egy csoportba sorolni, és eszerint táplálni sem.
Hajfesték segíti a fókák védelmét
Nyugat-Ausztrália fókáit emberi hajfestékkel jelölik meg a Perth közeli partvidéken, ezzel segítik a helyi fókanépesség számon tartását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
