A (csimpánz)lányok ügyesebbek a fiúknál

Lonsdorf a Nature tudományos folyóiratban tette közzé legújabb eredményeit. (A Gombe Nemzeti Parkot joggal nevezhetjük a „csimpánzkutatók Mekkájának”. Itt végezte megfigyeléseit Jane Goodall is, aki először a National Geographic magazinban tette közzé az emberhez genetikailag legközelebb álló emberszabású majmokról, a csimpánzokról szóló tanulmányait.)

A mostani Gombe-kutatások érdekessége az, hogy a csimpánzoknál is igazolni látszik az, az embergyereknél már régóta ismert sajátosság, hogy a fiatal lányok gyorsabban, könnyebben tanulnak, mint a fiúk..

Hangyahalászat

De mit is figyeltek meg a főemlőskutatók Tanzániában? Nyilvánvalóan nem az írás-olvasáskészséget vizsgálták, mint az embereknél – a csimpánzoknál az ügyes kézmozdulatokra egészen más tevékenység közben van szükség.

Ez a tevékenység pedig nem más, mint a hangyák „beszerzése”. Mint Lonsdorfék megfigyelték, a csimpánzlányok sokkal ügyesebben forgatják, kezelik azokat a botokat, ágakat, amelyekkel a termeszhangyákat megfoghatják. A csimpánzlányok nem feltétlenül ügyesebben születnek – hangsúlyozzák a kutatók: egyszerűen csak jobban figyelnek az anyjukra, mint a fiúk. Miközben a lányok jóval több időt töltenek az idősebbek „hangyahalászásának” megfigyelésével, a fiúk általában körbeugrálják a területet, „bohóckodnak”, „majomkodnak”, verekednek, birkóznak egymással.

Mindennek nyomán, amikor az anyák a csimpánzlányok kezébe adják a botot, hogy azzal nyúljanak be a hangyabolyba, és ügyes kézmozdulatokkal rátereljék a fehérjében gazdag rovarokat a „csalira”, nos, ekkor a fiatal nőstények valóban ügyesen bánnak az eszközzel, és nagyon hamar megtanulják a használatát.

Nem így a fiúk! A felmérések szerint a lányok 30 hónapos korukban már „készek a halászásra”, a hímeknek viszont kétszer ennyi idő kell a tanuláshoz. Azonos korú egyedek közül – a fentiekből következően – a nőstények az ügyesebbek. (Lonsdorfék nyolc hímet és hat fiatal nőstényt tartottak szemmel.)

A fiúk a vadászatban jeleskednek

Egyes kutatók felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a kevésbé ügyes fiúk más területen megelőzik a lányokat. Így például a majmok számára fontos fehérjék másik forrása a vadászat. Erre a fiúkat tanítják elsősorban, mert a fákon mozogva igencsak nehézkes lenne, hogy a nőstények ejtsenek el nagyobb állatokat (például más, nem emberszabású majmokat). A nőstények ugyanis sokszor esnek teherbe, vagy éppen kicsinyeik lógnak rajtuk, így ők nem lennének alkalmasak a vadászatra.

Éppen ezért a fiúk ugrándozása, birkózása, illetve durvább játékaik felkészülésként is értelmezhetők a későbbi vadászéletmódra. Így tehát vonható ugyan párhuzam az emberi tanulás, írástanulás és a csimpánzok eszközhasználata között, azonban a kutatók óvatosságra intenek, a természetben számos dolog másképpen működik, mint a civilizált emberi társadalomban. Mindenesetre ha a mostani megfigyelés igaznak bizonyul, az komolyan segíthetne megérteni a nemek közötti különbségeket az emberi tanulásban is.