A vándormadarak navigációjának titka

Korábbi laboratóriumi kísérletek már bebizonyították, hogy a madarak a tájékozódásuk során figyelembe veszik a Nap helyzetét, a csillagok állását valamint a Föld mágneses mezejét is. A madarak mellett óriási pontossággal tájékozódnak a méhek, lazacok és más vándorhalak, a monarch lepkék vagy a tengeri teknősök is.

Rejtély azonban még így is bőven maradt. A Napot figyelő állatok hogyan tájékozódnak éjszaka? Egy-egy új csillagkép feltűnése miért nem zavarja össze őket? A mágneses Északi-sark körülbelül 1.100 kilométerre található az Északi Sarktól, helyzete évről évre változik, ez miért nem zavarja össze az állatot?

Bár a Föld mágneses mezejében ciklikus változás figyelhető meg, a madarak még sem vétik el az irányt, de miért nem? Ugyancsak rejtély, hogy az Egyenlítőn tartózkodó madarak honnak tudják, hogy merre van észak és merre dél?

Amerikai tudósok a vándormadarak tájékozásának pontosabb megértése végett több száz kilométeren keresztül követtek autóval és jeladók segítségével egy csoport szürkearcú fülemülerigót.

A madarakat észak felé tartó vándorlásuk során először befogták, felszerelték a jeladókkal, majd mielőtt alkonyatkor (rendszerint ekkor kerekednek fel) útjukra bocsátották őket, kelet felé mutató mesterséges mágneses mező hatásának tették ki őket.

A várakozásoknak megfelelően a madarak összezavarodtak: nyugat felé vették útjukat. A következő este azonban a kutatók meglepetésére korrigálták a hibát, és újra észak felé indultak. A madarak tehát minden este, a Nap állása alapján, újra kalibrálják belső iránytűjüket.

William Cochran, az amerikai Illinois Natural History Survey kutatója valamint német ornitológus kollégái közös kísérletéről a Science magazin számolt be.