Emberevő csimpánzok – a majmok visszavágnak?

Ugandában és Tanzániában egyre több áldozatot követel az ember és a csimpánz közötti harc – egyesek szerint a csökkenő élettér miatt az emberszabású majmok most „vágnak vissza”…
Rejtélyes gyilkosságsorozat tartja lázban Uganda lakosságát: az elkövetők ezúttal nem véreskezű diktátorok, nem is banditák, hanem emberszabású majmok. Méghozzá legközelebbi evolúciós rokonaink, a csimpánzok, akiket általában Tarzan barátjaként vagy egyéb kedves figuraként mutatnak be a mozikban, tévéműsorokban.
Más, mint Hollywood
Az őserdőkben azonban kissé máshogy alakult a helyzet, mint ahogyan azt a hollywoodi műtermekben elképzelik.
A német Spiegel magazin arról számol be, hogy részeges csimpánzok szörnyű pusztítást végeznek az Uganda nyugati részén lévő, Kongóval határos Kibale-erdő környékén lévő falvakban.
(A Kibale-erdő a fajokban egyik leggazdagabb terület Afrikában: élnek itt erdei elefántok, s a térségben 335 madárfajt tartanak nyilván, 250 lepkefajt is azonosítottak, és nem utolsó sorban 1470 csimpánz is él itt. Ez azt jelenti, hogy a Kibale-erdőben található a világ legnagyobb csimpánz-populációja.)
A Spiegel Michael Gavin biológus nemrégiben megjelent tanulmányára, illetve az Uganda Wildlife Authority (UWA, Ugandai Természetvédelmi Hivatal) jelentésére hivatkozva számol be a jelenségről.
Ugandában és Tanzániában az elmúlt évben nyolc gyermek vesztette életét csimpánztámadások következtében. A helybéliek ezért immár nem hagyják egyedül játszani kicsinyeiket, és sok helyen őrséget is állítanak a falvakban.
A banánsör volt a hibás…
Alighanem a falvakban főzött alkoholos italokból fogyaszthattak azok az emberszabásúak, amelyek csecsemőket, kisgyerekeket ragadtak el, sebesítettek meg, vagy – ahogyan az többször is előfordult – öltek meg. Legalábbis ez a hivatalos álláspontja az Ugandai Természetvédelmi Hivatalnak.
Az ugandai hatóság szerint talán az illegálisan főzött banánsörbe kóstolhattak bele a később lerészegedő állatok. Az „ittas” csimpánzok végigpusztítottak egyes falvakat. Megfékezésükre a bennszülötteknek nem volt lehetőségük, hiszen egyetlen csimpánz is olyan erős, hogy akár két-három emberrel is elbírna „test-test elleni küzdelemben”.
Nem is iszákosak a majmok?
Más szakértők – így például Jane Goodall – azonban cáfolják a majmok iszákosságára utaló hipotéziseket. Az angol kutatónő szerint a csimpánzok a csecsemőket ugyanolyan eledelnek, „átlagos főemlősnek” tekintik, mint a kisebb majmokat, amelyeket rendszeresen fogyasztanak.
A tanulmány szerzője, Michael Gavin biológus elsősorban Jane Goodall magyarázatára támaszkodik, amikor azt állítja, hogy a csimpánzok nem az italozástól agresszívak. Szerinte az emberszabásúak ugyanúgy bánnak az embergyerekekkel, mint a vörös kolobuszokkal, amelyek kedvenc „csemegéik” közé tartoznak. (A kolobuszok – rendszertani nevükön: colobinae – a cerkófmajom-félék egyik alcsaládját alkotják. Ide tartozik a vörös kolobusz is.)
A csimpánzok agresszivitására elsőként egyébként Jane Goodall hívta fel a figyelmet. Az angol kutatónő hosszú éveket töltött a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban. Megfigyeléseiből kiderült, a csimpánzok körében nem ritka a kannibalizmus sem, sőt valóságos háborúkat vívnak egymással. Kegyetlenkedéseik is hasonlítanak, emlékeztetnek bizonyos emberi magatartásformákra, amelyek az alacsonyabbrendű élőlények között nemigen fordul elő.
Miért kínozzák egymást?
Jónéhány tudóst foglalkoztat a kérdés, miért hasonlítanak a csimpánzok ennyire az emberre: miért ölik meg, kínozzák egymást a csimpánzok, amikor sokszor elég lenne, ha csak elűznék a területükről a riválisokat.
Mások hangsúlyozzák, hogy az emberek elleni szaporodó csimpánztámadások magyarázata abban rejlik, hogy az őserdőt egyre jobban pusztítja a civilizáció, tulajdonképpen az élettérért folyik a harc. „Az ember kezdte a háborút. A csimpánzok csak visszavágnak” –hangoztatják gyakran a természetvédő.