Blanka, Bianka, Mór2020. október 25., vasárnap
Természet

Óriáskalmár – legendák és az igazság

2004.05.05.Admin
National Geographic Magyarország

Mintegy húszméteres hosszúságával az óriáskalmár – vagy rendszertani nevén: Architeuthis – a legnagyobb gerinctelen állat a Földön. Ugyanakkor ez a lény igencsak rejtőzködő: még soha, senki nem látta élve saját természetes élőhelyén.

Az Architeuthis-hoz számos legenda kapcsolódik: korábban azt feltételezték, hogy ezek a lények évtizedekig, sőt akár egy évszázadig élnek a tenger mélyén, akár ezerméteres mélységben is. Senki sem tud biztosat róluk – magyarázta a New York Times-nak Dr. Neil H. Landman, az American Museum of Natural History (Amerikai Természettörténeti Múzeum) szakértője. Az óceánokban van még néhány misztikus lény, s az óriáskalmár közéjük tartozik.

Ugyanakkor Landman és a New York-i Állami Egyetemen kutató kollégái most azon dolgoznak, hogy néhány legendát szertefoszlathassanak. Talán nem is olyan idősek ezek az állatok, mint korábban hitték, és alighanem a mélységi becslések is eltúlzottak a szakértők szerint.

Milyen mélyen élnek?

A kutatók mindezen feltételezéseiket egy apró, csontszerű képződmény vizsgálataira alapozzák. Ez a képződmény az úgynevezett „statolith” (sztatolit), nem nagyobb, mint egy homokszem, ennek ellenére a az óriáskalmár egyik legfontosabb szervének számít. A sztatolitek az állat fején találhatóak, és segítenek fenntartani az egyensúlyt. E szervecskék kalciumkarbonátból épülnek fel, meghatározott rétegekben.

Landman oxigénizotópokat elemzett a sztatoliteken belül. Három óriáskalmárt vizsgált meg, méghozzá az úgynevezett déli fajból, a Csendes-óceánban élő Architeuthis sanctipauliból. Mint ahogyan az eddig ismert összes példány, ezek is egy halászhálóba akadtak bele, illetve a partra sodródtak (vagyis ezek sem az élőhelyükön tanulmányozott állatok voltak). Az oxigénizotópok arányából a tudósok következtetni tudnak arra, hogy az élőhelyükön a víz hőmérséklete mekkora. Márpedig a hőmérséklet összefügg a mélységgel, ahol ezek a furcsa lények élnek.

A legfrissebb elemzések szerint – amelyeket Landman a Marine Biology nevű tengerbiológiai lapban jelentetett meg –, az óriáskalmár 200-300 méteres mélységben él. Ugyanakkor a kutató hangsúlyozza, hogy az eredmények nem feltétlenül mérvadók, csupán jelzik, hogy az óriáskalmárok a korábban feltételezettnél alighanem közelebb „laknak” a víz felszínéhez, nem a korábban hitt 600-1000 méteres mélységi sávban tartózkodnak.

Milyen kort érnek meg?

A sztatoliteket megvizsgálták C14-es izotóp-elemzések során is. A radiokarbon-vizsgálat segítségével megállapítható ugyanis az állatok életkora. Itt a különösen környezetpusztító nukleáris robbantások voltak a kutatók „segítségére”. Az általuk a természetbe, elsősorban a légkörbe került izotópok, így a légköri szén-14-es atomok előfordulása ugyanis a nukleáris kísérletek csendes-óceáni folytatásakor igen magas volt, körülbelül az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig. Aztán csökkenni kezdett a C14-szint, s ennek alapján a tintahalak sztatolitjeiben is kimutathatóak voltak az eltérések.

Ezen mérések alapján az állatok korát a tudósok most 14 évben határozták meg. De ez csak a felső határ, ennél alighanem fiatalabbak a korábban matuzsálemeknek hitt tintahalak.

Az átlagos óriáskalmárok egyébként teljes kifejlettségüket néhány hónap alatt elérik. Landman szerint ezek a lények a tenger „broiler csirkéi”.

Hozzászólások

A Kányavári-sziget hídja

A Kányavári-sziget hídja

A kis-balatoni Kányavári-szigetre ezen az igazán különleges vonalvezetésű, szép ívű, faszerkezetű hídon lehet eljutni.

Somoskő vára

Somoskő vára

A magyar-szlovák határon található a 13. század második felében épült vár, mely több gazdát is cserélt. A Rákóczi-szabadságharc után csak romlott az állapota, míg 1970-ben kezdték el a felújítását.

Felfújható dingóriasztók

Felfújható dingóriasztók

Az emberszerű figurákat leginkább üzletek előtti figyelemfelkeltőként ismerhetjük, nemrégiben azonban új értelmet nyert a létük.

Mesebeli palota

Mesebeli palota

Kis patak, vízesés, tó és a csodás Palotaszálló. Mindez a Bükkben, Lillafüreden található.

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

A lombkoronákat összekötő kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hainan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hainani gibbon megmentésére.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket