Etikai okokból szabadon engedik az állatkerti elefántokat
A detroiti állatkert az USA első nagyobb állatkertje, amely úgy döntött, hogy etikai megfontolásokból nem tart többé elefántot – írja a Reuters. A fogságban élő elefántoknál nagy arányban alakulnak ki ízületi problémák valamint stresszel kapcsolatos betegségek.
A detroiti állatkert két indiai elefántja, Winky és Wanda évek óta visszatérő lábfájással küszködik.
A vadonban az elefántok hatalmas területeken kóborolnak, naponta akár 40-50 kilométert is megtesznek, nagy családokban élnek, társas életük aktív. Intelligensek, és az emberhez hasonlóan például meggyászolják halottaikat.
Állatkertekben, cirkuszokban gyakran alakul ki náluk fizikai elváltozás, illetve előfordul, hogy idegessé, kiszámíthatatlanná, agresszívvé válnak. Ezért fogságban tartásuk etikussága igencsak megkérdőjelezhető.
A detroiti állatkert Winkyt és Wandát még idén nyáron egy Tennessee állambeli elefánt védelmi területre kívánja küldeni, ahol rajtuk kívül még 11 elefánt él körülbelül 200 négyzetkilométeren.
A két elefánt összesen 22 évet töltött fogságban. Winky 51 éves, Wanda negyvenes évei közepén jár. A fogságban megtapasztalhatták az unalmat, valamint a bezártság pszichés hatásait. A két elefánt az állatkertben egy 0, 4 négyzetkilométeres (körülbelül 200 x 200 méter) területen élt – ez egyébként 16-szorosa az amerikai előírásoknak.
Engedély nélküli oroszlánfarmok Dél-Afrikában
Az oroszlántenyésztés engedélyekkel sem etikus, de egyelőre nem sikerült véget vetni az állatkínzó gyakorlatnak Dél-Afrikában.
Néma békát fedeztek fel Tanzániában
Egészen szokatlan tulajdonságú új békafajt fedeztek fel Afrikában: az állatnak egyáltalán nincs hangja.
Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
