Kristálytiszta víz alatti látás – a moken gyerekek titka

A moken törzs tagjai évszázadok óta vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak, hajókon illetve cölöpökre épült házakban laknak Mianmar (Burma) és Thaiföld partjainál. A tengerből hagyományos módszerekkel gyűjtik be táplálékukat. Búvárszemüveg és egyéb segédeszközök nélkül hozzák fel a zsákmányt akár 25 méteres mélységből is.

A moken gyermekek különleges képességgel rendelkeznek: látásuk a víz alatt kétszer élesebb, mint a hasonló korú európai gyerekeké. Egészen apró kagylókat is meglátnak több méter távolságból, még akkor is, ha az környezetüktől nem ütnek el.

Anna Gislén, a svéd Lund Egyetem kutatója a thaiföldi Surin-szigeteken vizsgálta a moken gyerekek látását. Különböző víz alatt feladatokat végeztetett velük, valamint a vizsgálatba kontroll csoportként a térségben vakációzó európai gyerekeket vonta be.

Az európai és moken gyerekek szeme szerkezetileg nem mutatott eltérést, és a szárazföldi látásuk is azonos mértékű volt. A víz alatt azonban a moken gyerekek elképesztő látásélességről tettek tanúbizonyságot.

Alkalmazkodás

A szem szaruhártyájának fénytörése, ami a tiszta látás kulcsa, a víz alatt nagymértékben csökken. Ennek oka a levegő és a víz eltérő sűrűsége. A víz sűrűsége nagyjából megegyezik a szem belsejében lévő folyadékokéval, így a fénytörés korlátozottá válik.

A moken gyerekek azonban a víz alatt is képesek az akkomodációra, azaz szemlencséjük alakjának változtatására a fénytörés fokozása érdekében. Akkomodációnak nevezzük azt, amikor a szemlencse közelre nézéskor domborúbbá, távolra nézéskor laposabbá válik, és így biztosítja, hogy a különböző távolságban elhelyezkedő fókuszból kiinduló fénysugarak az ideghártya megfelelő helyére vetüljenek, és éleslátás jöjjön létre.

Akkomodáció minden egészséges látású embernél folyamatosan működik a szárazföldön, azonban a víz alatt ilyen reakció nem tapasztalható, és az átlagember látása itt homályossá, gyengévé válik. A moken gyerekek nagy valószínűséggel tudatosan képesek a víz alatt akkomodációt végezni, sőt, a pupillájuk tágasságát is akaratlagosan szabályozzák: mintegy 2 milliméternyire szűkítik össze a víz alatt, míg az európai gyerekek csak átlag 2, 5 mm-re tudják összehúzni. A pupilla szűkítése tovább javítja a víz alatti látást.

Tanulható

Ezek a gyerekek kiváló látásuk segítségével 3-4 méter távolságból is észrevesznek a víz alatt apró kagylókat és rákokat. Felmerül a kérdés, hogy a víz alatti látás képessége öröklődő vagy tanult.

Gislén szerint ezt nem lehet egyértelműen különválasztani, mivel a környezet, a tanulás és az öröklött tulajdonságok szoros egységet képeznek. Az a tény azonban, hogy a moken gyerekek képességének felismerése után európai gyerekeknek is meg lehetett tanítani a víz alatt éleslátást, arra utal, hogy ez esetben a tanulásé a főszerep. Nem kizárható viszont, hogy a gének is befolyásolják a képesség elsajátításának sebességét.

A kutatónő további vizsgálatokat tervez más nomád tengeri törzsek bevonásával, hogy kiderüljön: csak a moken gyerekek látása ilyen kifinomult, vagy ez általában jellemző a tengeri életformát folytató emberekre.