Forrófejű egysejtű, avagy a hőtűrés csimborasszója
Tudósok felfedeztek egy egysejtűt, amely olyan magas hőmérsékleten él és szaporodik, ami minden egyéb ismert élőlényt elpusztít. Továbbra is kérdés viszont, hogy melyik az a legmagasabb hőmérséklet, ami fölött már végképp nincs élet.
A nem hivatalosan 121-es törzsnek (Strain 121) nevezett mikróba természetes élőhelye 2, 4 kilométer mélyen az óceán fenekén, egy ásványokban gazdag, forró vizet kibocsátó hőforrás falán található.
A közelmúltban Derek Lovley, a Massachusetts Egyetem mikrobiológia professzora és Kazem Kashefi, az intézet kutatója egy hőforrás falából izolálták a 121-es törzset. Az egysejtű annak köszönheti nevét, hogy a 121°C-ra felmelegített orvosi sterilizáló berendezésben, az autoklávban töltött 15 percnyi melegedés után nem csupán életben maradt, hanem még szaporodóképességét is megőrizte.
121°C-on az eddig ismert összes élőlény elpusztult, éppen ezért is alkalmazzák az autoklávot gyógyászati sterilizálásra. Az eddigi csúcstartó a Pyrolobus fumarii nevű hőtűrő egysejtű volt, amely 113°C-ig maradt életben.
A 121-es törzs hivatalos elnevezése nehézségekbe ütközik, mivel ahhoz, hogy egy új fajt bejegyezzenek, legalább két törzsnek kell a tudományos kutatások számára rendelkezésre állnia.
E különlegesen magas hőtűrésű törzsnek azonban az átlagostól nagymértékben eltérő táptalajigénye van: tápláléka feldolgozáshoz vasra van szüksége, és a hőmérséklet emelkedésétől eltekintve nagyon érzékeny a környezet különféle változásaira, így jelenleg egyetlen törzs van csupán laboratóriumi körülmények között életben.
Lovley szerint nem a 121-es a legmagasabb hőtűrésű egysejtű, és feltett szándéka, hogy megtalálja a túlélés további nagymestereit is.
Majonézzel kezelik az olajszennyezéstől szenvedő teknősöket
Súlyos olajszivárgás történt a Földközi-tenger izraeli partjainál, a katasztrófa komoly fenyegetést jelent a helyi élővilágra.
Ismét levált egy hatalmas jéghegy az Antarktiszról
Leszakadt egy hatalmas jéghegy az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához - olvasható az MTI hírei között.
Madárodúk kerültek az óvodákba
Százötven madárodút kapnak váci és környékbeli óvodák a Zöld Dunakanyar Program részeként.
Szarvasok az országúton
Bár a szarvasok nászidőszaka kora ősszel kezdődik, érdemes tavasszal is óvatosnak lenni az országutakon, hisz ők nem körültekintően futnak át az úton.
A csimpánzok összefognak egy közös ellenség ellen
Amikor más csoportok fenyegetik az embereket, összetartóbbá és együttműködőbbé válnak. Úgy tűnik, a csimpánzoknál sincs ez másként.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
