Forrófejű egysejtű, avagy a hőtűrés csimborasszója
Tudósok felfedeztek egy egysejtűt, amely olyan magas hőmérsékleten él és szaporodik, ami minden egyéb ismert élőlényt elpusztít. Továbbra is kérdés viszont, hogy melyik az a legmagasabb hőmérséklet, ami fölött már végképp nincs élet.
A nem hivatalosan 121-es törzsnek (Strain 121) nevezett mikróba természetes élőhelye 2, 4 kilométer mélyen az óceán fenekén, egy ásványokban gazdag, forró vizet kibocsátó hőforrás falán található.
A közelmúltban Derek Lovley, a Massachusetts Egyetem mikrobiológia professzora és Kazem Kashefi, az intézet kutatója egy hőforrás falából izolálták a 121-es törzset. Az egysejtű annak köszönheti nevét, hogy a 121°C-ra felmelegített orvosi sterilizáló berendezésben, az autoklávban töltött 15 percnyi melegedés után nem csupán életben maradt, hanem még szaporodóképességét is megőrizte.
121°C-on az eddig ismert összes élőlény elpusztult, éppen ezért is alkalmazzák az autoklávot gyógyászati sterilizálásra. Az eddigi csúcstartó a Pyrolobus fumarii nevű hőtűrő egysejtű volt, amely 113°C-ig maradt életben.
A 121-es törzs hivatalos elnevezése nehézségekbe ütközik, mivel ahhoz, hogy egy új fajt bejegyezzenek, legalább két törzsnek kell a tudományos kutatások számára rendelkezésre állnia.
E különlegesen magas hőtűrésű törzsnek azonban az átlagostól nagymértékben eltérő táptalajigénye van: tápláléka feldolgozáshoz vasra van szüksége, és a hőmérséklet emelkedésétől eltekintve nagyon érzékeny a környezet különféle változásaira, így jelenleg egyetlen törzs van csupán laboratóriumi körülmények között életben.
Lovley szerint nem a 121-es a legmagasabb hőtűrésű egysejtű, és feltett szándéka, hogy megtalálja a túlélés további nagymestereit is.
Hadgyakorlat és természetvédelem
A Gönyűi-homokvidéket bemutató előzetes 8. része rendhagyó témát boncolgat. Az akciófilmeket idéző izgalmas képkockák egy percbe sűrítve mutatják be a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred hadgyakorlatát.
Melyik az Instagram legkedveltebb madara?
Egy német kutatócsoport azt vizsgálta meg, milyen madárfotókat kedvelnek leginkább az emberek.
Az igazi élmény az, ha befogad a raj
„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.” A természetfotózásban és különösen a víz alatti fotózásban ma még inkább igaz Robert Capa örökbecsű intelme, mondja a világhírű miskolci búvárfotós, Dombovári Tibor.
Miért fontos egy táj védelme?
Természetvédelemről gyakran hallunk, és tudjuk, hogy ebben az esetben az élőlények, természetes életközösségek megóvásáról van szó. De vajon mikor beszélünk tájvédelemről?
A sáskarákok már bébiként is pofonokat osztanak
A világon a leggyorsabban a sáskarákoknak jár el a „kezük”, s egy új kutatás szerint már pár napos korukban is gyakorolják e híres mozdulatukat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
