Forrófejű egysejtű, avagy a hőtűrés csimborasszója
Tudósok felfedeztek egy egysejtűt, amely olyan magas hőmérsékleten él és szaporodik, ami minden egyéb ismert élőlényt elpusztít. Továbbra is kérdés viszont, hogy melyik az a legmagasabb hőmérséklet, ami fölött már végképp nincs élet.
A nem hivatalosan 121-es törzsnek (Strain 121) nevezett mikróba természetes élőhelye 2, 4 kilométer mélyen az óceán fenekén, egy ásványokban gazdag, forró vizet kibocsátó hőforrás falán található.
A közelmúltban Derek Lovley, a Massachusetts Egyetem mikrobiológia professzora és Kazem Kashefi, az intézet kutatója egy hőforrás falából izolálták a 121-es törzset. Az egysejtű annak köszönheti nevét, hogy a 121°C-ra felmelegített orvosi sterilizáló berendezésben, az autoklávban töltött 15 percnyi melegedés után nem csupán életben maradt, hanem még szaporodóképességét is megőrizte.
121°C-on az eddig ismert összes élőlény elpusztult, éppen ezért is alkalmazzák az autoklávot gyógyászati sterilizálásra. Az eddigi csúcstartó a Pyrolobus fumarii nevű hőtűrő egysejtű volt, amely 113°C-ig maradt életben.
A 121-es törzs hivatalos elnevezése nehézségekbe ütközik, mivel ahhoz, hogy egy új fajt bejegyezzenek, legalább két törzsnek kell a tudományos kutatások számára rendelkezésre állnia.
E különlegesen magas hőtűrésű törzsnek azonban az átlagostól nagymértékben eltérő táptalajigénye van: tápláléka feldolgozáshoz vasra van szüksége, és a hőmérséklet emelkedésétől eltekintve nagyon érzékeny a környezet különféle változásaira, így jelenleg egyetlen törzs van csupán laboratóriumi körülmények között életben.
Lovley szerint nem a 121-es a legmagasabb hőtűrésű egysejtű, és feltett szándéka, hogy megtalálja a túlélés további nagymestereit is.
Melyik legyen az Év Kilátója és Turistaháza?
Az Aktív Magyarország második alkalommal hirdette meg az Év Kilátója és az Év Turistaháza pályázatot, melyekre a nagyközönség nevezhette kedvenc aktív turisztikai célpontjait.
Jaguárok étlapjára kerülhet a kutya
Mexikó karibi régiójában egy halászfalu eseményein keresztül vizsgálta egy kutatócsoport a jaguárok átalakuló étrendjét.
Előben követhetjük, hogyan nevelkedik öt gepárdkölyök
Az állatok egy amerikai gepárdtenyésztő központban jöttek világra.
Az űrből számolják össze a rozmárokat
Hogy megértsük, miként hat a fajra a klímaváltozás, rengeteg adatra van szükség.
Kevesebb béka pusztult a pandémia elején
Úgy tűnik, a csökkenő forgalom kedvezett a tavasszal vonuló békáknak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
