Bivalyparadicsom – a dagonyától a mozzarelláig

Az első meglepetés rögtön a rezervátumhoz vezető bekötőúton ért: ötven feletti sportos turisták csapata biciklivel közeledik a bivalyparadicsom felé. Akárhogy is számolom, a környék idegenforgalmi gócpontjai közül Zalakaros legalább 15, Hévíz és Keszthely pedig 25 kilométerre van. Így, bár a terep nagyjából sík, a nyárias májusi napon őszinte csodálattal bámulom az aktív nyugdíjasokat.

Érkezésemkor a bivalyok épp a távoli legelőn fő tevékenységükkel, a táplálkozással vannak elfoglalva, így néhány kisgyerekes család, valamint német és lengyel nyugdíjasok társaságában önfeledten vetem magam a környék védett madarait, állatait bemutató szobányi múzeum felderítésébe.

Az interaktív környezetismeret órán a különböző fajok hang alapján történő felismerését gyakorolhatjuk, a gyerekek pedig egy hatalmas memória játékkal a kárókatonát, a nádirigót, a foltos nádiposzátát vagy a tövisszúró gébicset kinézet alapján is emlékezetükbe véshetik.

A csorda éppen hűsöl, de egy félreeső kisebb istállóban két bivalyt pillantok meg. A fülében lógó jelzés szerint ő a 0254-es, aki látva az érdeklődést, kimászik az istálló hűséből, komótosan ledől, és profi fotómodellhez méltóan több testhelyzetben is megmutatja magát. Miközben pózol, fülével és farkával rendületlenül csapkod, ki nem állhatja a legyeket.

Napi 4-5 óra dagonya

A csorda a hűsölést megunva, végre hosszú sort alkotva átvág a legelőn a dagonyázóhoz, ahol a 40-50 centis vízben heverésző bivalyok közvetlen közelről szemügyre vehetők.

A szórakoztatóan informatív táblákból kiderül, hogy az éppen dagonyázó bivalyt szinte lehetetlen munkára bírni. Feljegyzések szerint otthagy szerszámot, kocsit, ha hőségben megérzi a víz közelségét. Az állat testére száradó sár hűsít, véd a csípős bögölyöktől, legyektől, élősködő atkáktól, tetvektől. A bivalyok nyáron naponta akár 4-5 órát dagonyáznak. (Ezentúl 8-10 órát töltenek táplálkozással.)

A bivalyok vastag, fekete, gyér szőrzetű bőre a szarvasmarhákénál sokkal kevesebb verejtékmirigyet tartalmaz, így a hőt izzadással csak korlátozottan tudja leadni. A dagonyázás valószínűleg ázsiai eredetükből fakad, ahol a nagyobb hőség és zavaró élősködők ellen menekültek a hűsítő vízbe.

A hódító törökökkel érkezhetett

Dagonya

A házi bivaly ugyanis nem őshonos a Kárpát-medencében. Az egyik elmélet szerint a VI. században a korai avarokkal jutott el hazánkba, egy másik szerint a honfoglaló magyarokkal érkezett. A legvalószínűbb azonban, hogy az Európát ostromló törökök hozták be, akik a mocsaras területeken súlyos ágyúikat vontatták a nagytestű, akár 700-900 kilogrammot is nyomó bivalyokkal.

Az 1910-es években még több mint 155 ezer bivaly élt az országban, a kilencvenes évek elejére azonban a faj nálunk a kihalás szélére került. Az utolsó pillanatban hozták létre a kápolnapusztai rezervátumot a hazai bivalyállomány génmegőrzésére, illetve az állatok szaporítására. A rezervátum 1992-ben 16 tehénnel és egy tenyészbikával kezdte meg működését. Ma már több mint 200 bivaly él itt, 60 borjú születik évente, és a populáció még növekedési fázisban van. A hazai bivalyállomány fele Kápolnapusztán él.

Az igazi mozzarella bivalytejből készül

Amíg az idősebbek dagonyáznak, a kisborjak a karámban várnak a sorukra. Szelíden bújnak ki az érdeklődőkhöz, a simogatásra kéznyalogatással válaszolnak. Mögöttük az istállóban újabb kiállítás, ahol a paraszti gazdaságokban használteszközökkel ismerkedhet a városi ember.

Itt szembesülök a szomorú ténnyel, hogy a magyar mozzarella hamisítvány. Az olasz fehér sajt alapanyaga ugyanis a bivalytej, amely több ásványi anyagot tartalmaz, mint a tehéntej, és a zsírtartalma is jóval magasabb, 8 százalék. Itthon azonban nagyüzemben nem fejnek bivalyokat, a hazai mozzarellát tehéntejből készítik.

A rezervátum ma már nem csak a bivalyoké. Az egyik legelő szélén a puha löszfalban gyurgyalagok és a partifecskék sokasága költ, a legújabb lakók pedig az ürgék.

Ha már erre járunk, érdemes felkeresni a Kis-Balaton mocsárvidékénektermészeti értékeit bemutató Kányavári-szigetet is. Barangolás előtt azonban célszerű vastagon bekenni magunkat szúnyogriasztó krémmel.