A hímek figyelmetlenek – még a vészmadaraknál is
A Man-szigeti vészmadaraknál a hím és a tojó együtt neveli és táplálja fiókáját. A hím jóval több táplálékot szállít neki, aminek oka, hogy nem figyel oda a fióka jelzéseire.
A Man-szigeti vészmadarak monogámok, „házasságuk” egy életre szól.
A hím és a tojó egyaránt részt vesz a költésenként világra jövő egyetlen fióka gondozásában.
Dr. Keith Hamer, a Leedsi Egyetem biológia szakának kutatója felismerte, hogy a hímek következetesen több táplálékot szállítanak a fióka részére, mint a tojók.
Dr. Hamer és munkatársai mikrofonokat helyeztek a vészmadarak fészkei közelébe, és azt tapasztalták, hogy a hímek és a tojók eltérően reagálnak a fiókák csipogására.
A tojók viselkedése arányban állt a fióka táplálékot követelő csipogásának intenzitásával, így az éhes fiókákhoz nagyon gyakran visszatért az anyjuk, míg jóllakott madárkák esetében akár nyolc napig is távolmaradt. A hímek négynaponta legalább egyszer felkeresték a fészket, és előre jelezhető rendszerességgel szállítottak táplálékot, a fióka jelzéseitől függetlenül.
Dr. Hamer szerint a tojók vagy okosabbak, vagy lustábbak, mint a hímek – de a végeredmény szempontjából ez nem számít. Így gyakrabban megengedhetik maguknak, hogy pihenőt tartsanak, és saját maguknak is gyűjtsenek többlettáplálékot.
Az apa figyelmetlenségének az utód az igazi győztese, hiszen fiókakora végére testtömege kétszer akkora lesz, mint a szüleié. A felgyülemlett zsírból származó energiát a fészek elhagyására és önmaga ellátására használja fel.
A most költő madarak védelméért
A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek, valamint a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik.
Fejjel lefelé – bravúros csuszkamutatvány
A rügyfakadás idején a legjobb kirándulni a hegy- és síkvidéki erdőkben, ilyenkor harsány zöld ruhát öltenek a cserjék, majd a fák! Ekkor hallani a csuszkák (Sitta europaea) „vi-vi-vi” kiáltását.
Egy hazánkon átvonuló halászsas
A madarászhelyek közül egyértelműen a legkedvesebb számomra a Káptalanfa határában elterülő Sárosfői-halastó. A tavak még 1932-ben létesültek az Eszterházy birtok részeként.
Alig maradt érintetlen szárazföld a bolygón
A szárazföldek nagy részére így vagy úgy, de már hatott az ember.
A Gönyűi-homokvidék hálójában
A Gönyüi-homokvidék egyik különleges faja a bikapók. a felvételen a csodás színekben pompázó hím skarlát bikapók látható.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
