A hímek figyelmetlenek – még a vészmadaraknál is
A Man-szigeti vészmadaraknál a hím és a tojó együtt neveli és táplálja fiókáját. A hím jóval több táplálékot szállít neki, aminek oka, hogy nem figyel oda a fióka jelzéseire.
A Man-szigeti vészmadarak monogámok, „házasságuk” egy életre szól.
A hím és a tojó egyaránt részt vesz a költésenként világra jövő egyetlen fióka gondozásában.
Dr. Keith Hamer, a Leedsi Egyetem biológia szakának kutatója felismerte, hogy a hímek következetesen több táplálékot szállítanak a fióka részére, mint a tojók.
Dr. Hamer és munkatársai mikrofonokat helyeztek a vészmadarak fészkei közelébe, és azt tapasztalták, hogy a hímek és a tojók eltérően reagálnak a fiókák csipogására.
A tojók viselkedése arányban állt a fióka táplálékot követelő csipogásának intenzitásával, így az éhes fiókákhoz nagyon gyakran visszatért az anyjuk, míg jóllakott madárkák esetében akár nyolc napig is távolmaradt. A hímek négynaponta legalább egyszer felkeresték a fészket, és előre jelezhető rendszerességgel szállítottak táplálékot, a fióka jelzéseitől függetlenül.
Dr. Hamer szerint a tojók vagy okosabbak, vagy lustábbak, mint a hímek – de a végeredmény szempontjából ez nem számít. Így gyakrabban megengedhetik maguknak, hogy pihenőt tartsanak, és saját maguknak is gyűjtsenek többlettáplálékot.
Az apa figyelmetlenségének az utód az igazi győztese, hiszen fiókakora végére testtömege kétszer akkora lesz, mint a szüleié. A felgyülemlett zsírból származó energiát a fészek elhagyására és önmaga ellátására használja fel.
Fociról és focistáról neveztek el új pókfajokat
A tudományos leírást végző szakemberek a póknem neveként kedvenc sportjukat választották.
A Galápagos menedék a melegedő óceánban
A klímaváltozás az óceán felmelegedésével is jár, azonban úgy tűnik, a Galápagos-szigetek egy ideig kedvezőbb helyzetben lesznek, épp ezért fontos a védelmük is.
Elkészült a légykapófélék családfája
Olyan jól ismert és közkedvelt madarak tartoznak ide, mint a vörösbegy, a kékbegy, a rozsdafarkú, vagy a fülemüle.
Telelő bajszos sármányok
A téli időszakban évről-évre megjelennek a Tapolcai-medencében és a Keszthelyi-hegységben a bajszos sármányok (Emberiza cia).
Bársonyatkák, a szinte láthatatlan segítők
Alapos megfigyelés (és jó látás, vagy egy jó nagyító) révén gyakran vehetünk észre ízeltlábúakon egészen apró piros pontocskákat, amelyekről ránézésre se nehéz megállapítani, hogy nem az adott állat részei. Ezek olyan élősködő atkák, amelyek az adott rovar vagy pók testnedveit szívogatják. Az apróságok általában valamilyen bársonyatka (más néven bíboratka) fiatal egyedei, úgynevezett nimfák. Ha sikerül olyan nagyításban megfigyelni őket, hogy a lábaikat megszámláljuk, akkor ez alapján el tudjuk dönteni egy atkáról, hogy felnőtt egyed vagy nimfa van-e előttünk: a kifejlett állat 8 lábbal rendelkezik, a fiataloknak viszont csak 6 jutott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
