Elképesztő eredmény távolugrásból a gorillától
A gepárdról köztudott, ám a gorilláról eddig nem feltételezték, hogy képes akár 3, 5 méter széles árkot is átugrani. Pedig éppen ez történt Amerikában, a dallasi állatkertben.
A 13 éves Jabari névre hallgató gorilla idén márciusban átugrotta a látogatóktól elválasztó 3, 5 méter széles árkot illetve a védőfalat, majd 40 percen át randalírozott az állatkertben.
Egy csecsemőt fogával kapott fel, három embert pedig megsebesített, mielőtt az állatkert biztonsági személyzete lelőtte.
Az állatkert most lezárult nyomozása szerint Jabari valószínűleg különleges futó és ugró képességekkel rendelkezett.
Az állatkert szakértői emberi mulasztásnak nem találták nyomát. Senki nem hagyott nyitva egyetlen ajtót sem, illetve nem került olyan tárgy sem a gorilla útjába, ami megkönnyítette szökését.
A szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy a hím az ugrással imponálni akart a nőstényeknek, esetleg félelem, düh, vagy párzási ösztön motiválhatta.
Az állatkert védelmi intézkedésként azóta 4, 5 méterre szélesítettea látogatóktól elválasztó sáncot.
A fiatal gorillák gyorsan, fürgén mozognak az ágakon, ám csontjaik a csimpánzokénál nehezebbek, ezért a szakértők korábban úgy vélték, hogy távolugrásban nem jeleskednek. Alábecsülték képességeiket…
A csapatban élő állatok tovább élnek
Egy új kutatás szerint azok az emlősök, amelyek csapatokban élnek, általánosságban véve hosszabb életűek, mint a magányosak.
Engedély nélküli oroszlánfarmok Dél-Afrikában
Az oroszlántenyésztés engedélyekkel sem etikus, de egyelőre nem sikerült véget vetni az állatkínzó gyakorlatnak Dél-Afrikában.
Néma békát fedeztek fel Tanzániában
Egészen szokatlan tulajdonságú új békafajt fedeztek fel Afrikában: az állatnak egyáltalán nincs hangja.
Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
