Élő kövületeket kutatnak a ’világ legnagyobb jégszekrényében’
Más tengereken már régen kihalt állatok után kutat egy nemzetközi kutatócsoport a Jeges-tenger 4000 méteres mélységében. A kutatók abban reménykednek, hogy élő ’kövületek’ akadhatnak horogra az évszázadok óta háborítatlan területen.
Kanadától északra, egy elzárt, néhol 4000 méter mélységet is elérő tengerrészen az Arktisz-expedíció biológusai különleges állatfajok ezrei után kutatnak.
A terület tulajdonképpen a világ legrégebbi érintetlen tengeri területe. Mivel vastag jégfalak veszik körül más tengerekkel, óceánokkal minimális a kapcsolata. A biológusok így elképzelhetőnek tartják, hogy másutt már kihalt fajok még élhetnek a Jeges-tenger e részén.
„Ez a terület tulajdonképpen a világ legnagyobb jégszekrénye, amelyben sokkal lassabban mennek végbe a változások, mint más tengerekben” – nyilatkozta Russ Hopcroft az Alaszkai Egyetem kutatója a német Der Spiegel-nek. A kutató reményei szerint az expedíció megduplázhatja az eddig ismert északi-sarkvidéki fajok számát. A biológusok ezidáig körülbelül 7000 állatfajt tartanak számon az Arktiszról.
Az expedíció egy tízéves, egymilliárd dollár költségű, 53 ország 300 tengerbiológusának bevonásával zajló tengeri felmérésnek a része, amelynek célja a tengeri fajok újraszámlálása. A felmérés négy évvel ezelőtt kezdődött, és eddig több mint 500 új fajt fedeztek fel.
Az Arktisz-expedíció az általános felmelegedés előtt az egyik utolsó lehetőség az Északi-sarkvidék eredeti élővilágának tanulmányozására. A víz hőmérsékletének emelkedése következtében ugyanis délről egyre több új faj vándorol északra, felborítva ezzel a hideg víz élővilágának korábbi egyensúlyát.
Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a jelenlegi tendenciákat feltételezve 2100-ra az Északi-sarkvidék jégmentessé válhat. Tengeralattjárókkal végzett vizsgálatok szerint az elmúlt 30-40 évben az Arktiszt borító jégréteg 40 százalékkal lett vékonyabb.
A jégfelület a műhold felvételek szerint évtizedenként 4 százalékkal csökken. Az északi-sarkvidéki nyár tíz évenként öt nappal hosszabbodik. Ezen időszak alatt több jég olvad meg, mint amennyi egész évben újrafagy.
A biológusok úgy vélik, hogy a felmelegedés komolyan veszélyezteti a Jeges-tenger számos élőlényét. Az expedíció bizonyítékokkal szolgálhat az általános felmelegedésnek a fajokra gyakorolt hatását illetően is.
A jégréteg vékonyodása már most érezhetően nehezíti az ott élő állatfajok életét. A jegesmedvék például éheznek, mert a tavaszi és nyári fókavadászatuk során az egyes jégtáblák között egyre hosszabb távolságot kell megtenniük. Az általános felmelegedés hat a narválokra, a rozmárokra, a belugákra és a ritka madárfajokra is.
Magyar expedíció tagjai a kék vércsék telelőhelyén
2023. március 16-án indult afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ legnépesebb ragadozómadár gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét. A kalandregénybe illő vállalkozást a National Geographic Magazin fotósa és természetfilmesek kísérik.
A virág, ami legyet növeszt a szirmai közé
Számos orchideaféléről ismert, hogy rovarokat utánzó alakot ölt a virága, a dél-afrikai záporvirágok egyik faja is ezt a módszert követi.
90 évesen lett először apa egy teknős
Bár ma egyre későbbre tolódik a szülővé válás az embernél is, egy teknős, a Houstoni Állatkertben egészen extrém korban nemzett utódokat.
Menekültek segítenek az erdőtelepítésben
Uganda rengeteg dél-szudáni menekültet fogadott be, egy kezdeményezésben őket vonták be az erdőtelepítésbe.
Emberi hatások a pumák létszámában
Egy átfogó kutatás szerint Kalifornia pumái nagyobb eséllyel pusztulnak el emberi hatások miatt, mint természetes okokból.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
