A cél, hogy Magyarország negyedét erdő borítsa
Magyarország területének jelenleg 19, 6 százalékát borítja erdő, ám a cél az, hogy az ország erdősültsége elérje a 25 százalékot - mondta Cserép János, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnöke keddi sajtótájékoztatóján.
Az elmúlt 60 évben Magyarországon 600 ezer hektár új erdőt telepítettek, az ország erdősültsége az 1920-as évekbeli 12 százalékról mára csaknem 20 százalékra növekedett.
Magyarország élőfa-készlete jelenleg mintegy 323 millió köbméter, amelynek értéke meghaladja az ezermilliárd forintot. Az állami erdők árbevétele mintegy 40-50 milliárd forint évente, a magánerdőké pedig 20 milliárd forint körül van.
A magyar erdőkben évente valamivel több mint hétmillió bruttó köbméter fatömeget termelnek ki. Az erdőtervi éves kitermelési lehetőségnek ez csupán mintegy a háromnegyede. Ugyanakkor a kitermelt fának mintegy a fele gyenge minőségű, amelyet csak tűzifának, vagy biomasszaként erőművekben lehet hasznosítani.
Ez a felhasználás Cserép János, az OEE elnöke, egyben az Észak-magyarországi Erdőgazdasági Rt. vezérigazgatója szerint nem veszélyezteti a magyar erdőállományt sokak állításával ellentétben.
Az Európai Unió a jelenlegi 5, 3 százalékról 2010-re 12 százalékra kívánja növelni a megújuló energiaforrások arányát az energiafelhasználásban. Jelenleg Magyarországon az energiafelhasználáson belül a megújuló energia aránya 0, 5 százalék, 2010-re ezt 3, 6 százalékra kellene emelni.
Nyomkövetős nyakörvek energiaellátása
Dán kutatók ötlete alapján modern energiaellátással láthatják el a nagyobb testű állatokon használható nyomkövetős nyakörveket.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
