Denevérmúzeum nyílt Abaligeten
Denevérmúzeumot nyitott meg hétfőn Abaligeten Dr. Iványi Ildikó, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója. A Mecsek geológiai értékeit, a cseppkőbarlang élővilágát is bemutató múzeum az abaligeti barlang bejárata mellett, az egykori turista-szállóban kapott helyet.
A denevérek hazánk legveszélyeztetettebb állatai közé tartoznak, az országban 28 fajuk fordul elő, közülük nyolc fokozott védelmet élvez. A Mecsek a hazai denevérek kedvelt élőhelye, az abaligeti barlangban és környékén húsz faj egyedei találhatók, így nem véletlen, hogy az ország első denevérmúzeumát itt hozták létre. Van itt padlás gerendákon függeszkedő repülő emlősökkel, baglyokkal, nyestekkel, egerekkel, barlangrészlet a denevérek jellegzetes hangjaival, de a látogatók megtekinthetik az erdőkbe kihelyezett denevérodúk több fajtáját is.
E mellett fotók, vonulási térképek, videofilmek és számítógépes animációk segítségével ismerkedhet a közönség a hazánkban élő denevérfajok életével, védelmük érdekében tett intézkedésekkel.
A denevérek az éjjeli lepkék egyedüli természetes pusztítói, egy-egy gyapjas pille elfogyasztásával több ezer petét, hernyót pusztítanak el, vagyis fontos szerepük van az erdők védelmében. E tulajdonságuk régen ismert: több száz évvel ezelőtt az osztrák és francia erdészek denevérodúkat helyeztek ki az erdőkbe, hogy odaszoktassák a repülő emlősöket. Hazánkban az 1980-as években kezdődött újra – Pécsett és Sopronban az egyetemen, valamint a Természettudományi Múzeumban Budapesten – a denevérek felmérése, gyűrűzése.
Azonban még sok teendő van e hasznos állatok védelmében, ugyanis az életterük egyre szûkül a padlások és épületek felújításával, az odvas fák kivágásával. A múzeumot a Széchenyi-terv öko-turisztikai pályázatán elnyert 60 millió forint felhasználásával egy év alatt hozta létre a Duna-Dráva Nemzeti Park az önkormányzattól megvásárolt épületben.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
