Hogy bírják alvás nélkül a költöző madarak?

Az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem alváskutatói a mániás depresszió és egyéb, alvási zavarokkal járó agyi rendellenességek rejtélyére választ keresve kezdték el közelebbről tanulmányoznia a borzfejű sármánypinty viselkedését. Kutatási eredményeikről a PloS Biology című szaklap legfrissebb számában számolnak be.

A kutatók egy éven keresztül 13 fogságban tartott borzfejű sármánypintyet tanulmányoztak. A laboratóriumi madarak a vándorlás időszakában nyugtalanná váltak. Alvási idejük lecsökkent, csupán a normál alvási idő kétharmadában pihentek. Ennek ellenére tanulási képességük és memóriájuk nem romlott a többi sármánypintyhez képest. Nem számított, hogy migrációs alvás módban vannak-e vagy sem, a madár képes volt minden esetben megcsípni a megfelelő gombot, ha jutalomtáplálékot akart kapni.

A kutatók úgy vélik, hogy a borzfejű sármánypinty képes biológiai szükségletei között hierarchiát felállítani, ami rugalmasan változtatható. Amikor a vándorlás a fő cél, az alvás fontossága csökken.

A kutatók a koponyára szerelt elektródákkal is vizsgálták a madarak agyi aktivitását. Azt találták, hogy a vándorlási időszak alatt a borzfejű sármánypinty sokkal gyorsabban kerül az REM (Rapid Eye Movement – vagyis a gyors szemmozgásos) alvásfázisba. Az embernél ehhez az alvásfázishoz kötődik az álomtevékenység.

Hasonló folyamatok figyelhetők meg mániás depressziósoknál is, akiket hol hiperaktív, hol depressziós állapot jellemez. Az előbbiben alvásigényüket képesek jelentősen visszaszorítani. A kutatók úgy vélik, ha megtudják mi történik a madarak agyában vándorlás idején, az segíthet a mániás depresszió megismerésében is. A madarak viselkedése mögötti idegi folyamatok egyelőre ismeretlenek, a következő lépés ennek feltárása lesz.