Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Természet

Planktonnal a globális felmelegedés ellen

2004.07.15.Admin
National Geographic Magyarország

Az óceánok parányi élőlényeivel megállíthatnánk a globális felmelegedést? Bár nehéz elképzelni, a NASA Óceonágráfiai Intézetének és a kaliforniai Santa Barbara Egyetem kutatóinak új eredményei szerint a plankton a felhőképződés elősegítésével képes gátolni a Nap káros sugarainak lejutását a felszínre.

Nyaranként, amikor a Nap sugarai, különösképpen a káros ultraibolya sugárzás nagy intenzitással eléri a víz felszíni rétegeit, a plankton nagy tömegben károsodik, illetve elpusztul. A károsodott parányi élőlények ilyenkor dimetil-szulfo-proprionátot (DMSP) termelnek és bocsátanak környezetükbe, amelyről a kutatók úgy vélik, hogy megerősíti a planktonikus élőlények sejtfalát, sejthártyáját. A környezetbe diffundáló anyag jelentős részét pedig a baktériumok dimetil-szulfiddá (DMS) alakítják át.

A dimetil-szulfid a légkörbe szűrődve reakcióba lép annak oxigéntartalmával, és különböző mértékben oxidált kénszármazékokat képez. A kénszármazékok, a levegő és a DMS kölcsönhatásából apró, porszerű részecskék jönnek létre. Ezek mérete és felszíne kiválóan megköti a légkör víztartalmát, így a részecskék felszínére víz kondenzálódik. A víz kondenzálódását pedig már a felhőképződés első lépésének tekinthetjük. Az ily módon megszülető felhők már hatékonyan szűrik a Nap káros sugarait.

Bolygónyi laboratórium

A kutatók laboratóriumi körülmények között évek óta vizsgálják a folyamatot, de ezek az első eredmények, amelyek természetes viszonyok között, – a Sargasso-tengerben a Bermuda-szigetek partjainál -, is igazolják az elképzelés létjogosultságát. Korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a felhőképző anyagok mennyisége a tengerekben nyaranként a legmagasabb, míg a plankton mennyisége ekkor a legalacsonyabb, és a káros UV sugárzás is ilyenkor hatol be legnagyobb mértékben a felszíni vízrétegekbe.

 A fitoplankton eloszlása

A fitoplankton eloszlása

A meleg hónapokban a víz felső, 25 méternyi rétege is felmelegszik, míg a mélyebb rétegek hőmérséklete állandó marad.

A hidegebb víz tartalmazza azonban az apró planktonikus élőlények tápanyagainak döntő részét.

A melegebb és a hidegebb vízrétegek alig keverednek egymással, így a parányi élőlények relatív tápanyaghiányba, azaz stresszhelyzetbe kerülnek, ami szintén elősegíti a további DMS-képzést. A DMS-szint a mérések szerint júniustól szeptemberig a legmagasabb. A kutatócsoport eredményei alapján ebben az időszakban a DMS-szint változásait 77 százalékban az ultraibolya sugárzás változásai indukálják. Az eredméy megdöbbentő, hiszen egy ennyire soktényezős rendszerben általában nem megszokott, hogy csupán egy faktor ilyen nagy hányadban uralja a folyamatokat.

Gyorsabb, mint az üvegházhatás

A kutatókat az is meglepte, hogy a DMS -körforgása körülbelül három-öt nap, ami azt jelenti, hogy az anyag termelésével a plankton igen rövid reakcióidővel képes választ adni környzetének változásaira. Ez, tekintve például az üvegházhatásért leginkább felelősnek tartott széndioxid-körforgás több évtizedes léptékét, bámulatosan gyors és hatékony reagálást jelent.

Miután a folyamat alapjaira fény derült, a következő lépésben a kutatók számítógépes modellek segítségével próbálják majd felmérni a plankton tevékenységének hatását a globális időjárásra. A felfedezés tétje óriási, hiszen elképzelhető, hogy az üvegházhatás miatt lassan felmelegedő bolygónk globális időjárási folyamatai pozitív irányba is befolyásolhatók.

Hozzászólások

Drámai átalakulás kezdődött a Fekete-erdőben

Drámai átalakulás kezdődött a Fekete-erdőben

Németország világhírű erdőségének lápjaiban egyre több növényfajt érint a klímaváltozás.

Korábban pusztulnak a mikroműanyagot fogyasztó halak

Korábban pusztulnak a mikroműanyagot fogyasztó halak

A szakértők még mindig nem tudják, hogy a parányi műanyagrészecskék pontosan miként hatnak az élőlényekre.

Futrinkák ősszel

Futrinkák ősszel

A magyarországi bogárvilág méretes, leglátványosabb tagjai nyár közepére szinte mind eltűnnek. Akad azonban néhány nagytestű faj, mely az őszi esők beköszöntével bukkan elő.

Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése

Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése

Habár mind a cetfélék partra vetődése, mind a geomágneses háborgást okozó naptevékenység időszakos viselkedést mutat, a kettő közt, úgy tűnik, még sincs összefüggés.

Prérirókákat telepítettek vissza egy indián rezervátumba

Prérirókákat telepítettek vissza egy indián rezervátumba

Az állat 50 éve tűnt el a rövid füves prérit képviselő területről.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket