Ózonlyuk – a történelem legnagyobb tömeggyilkosa?
250 millió évvel ezelőtt a növény- és állatfajok 90 százaléka eltűnt a Föld színéről. Egy új elmélet szerint a kihalási hullámot az ózonrétegkárosodása indította el, amely a szibériai aktív vulkáni tevékenység miatt következett be.
A hollandiai Utrecht Egyetem kutatói Kelet-Grönlandról származó spórakövületek tanulmányozása során azt tapasztalták, hogy a normális, laza szerkezet helyett a spórák kizárólag a korai fejlődési stádiumra emlékeztető szerkezeteket mutattak.
A kutatók szerint a növényi sejtek befejezetlen fejlődése, illetve a szaporodási képesség hiánya a spóra képződésért felelős gének károsodásával magyarázható.
Úgy vélik, a genetikai elváltozást a Napból származó káros ultraibolya sugárzás idézte elő.
Az erős sugárzástól védő ózonréteg károsodása miatt az ultraibolya fény akadálytalanul juthatott el a földfelszínre.
A holland tudósok szerint az ózonpajzs károsodását a mai Szibéria területén található vulkánok rendkívül aktív működése következtében a sztratoszférába kerülő nagymennyiségű klórgáz és brómgőz idézte elő.
Az erős sugárzás hatására az idők folyamán számos génmutáció, génhiba halmozódott fel az egyes fajoknál, amely végül a szárazföldi ökoszisztémák összeomlásához vezetett – feltételezik az Utrecht Egyetem kutatói.
Más teóriák szerint a fajok tömeges kihalásához szupernóvarobbanás esetleg egy aszteroida becsapódása vezethetett.
A kihalási hullám a perm és a triász időszakok határán körülbelül 20 millió évig tartott. Az élővilág eddigi legnagyobb katasztrófája volt, amely során a tízmillió növény- és állatfaj 75-90 százaléka pusztult el.
Az elméletet a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban ismertették.
Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére
Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.
A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban
Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.
Indul a 2021-es év hala közönségszavazás
Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.
Halakat rabló madár
Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.
Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról
Az újonnan leírt darázsfaj Mexikóban honos és mindössze 3,5 milliméteres.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
