Keresik a kínai tavi ’szörnyet’
Kínai kutatók a jövő hónapban expedíciót indítanak az ország északnyugati részén fekvő Kanasi-tóhoz, hogy kiderítsék a tó rejtélyes szörnyének titkát – adta hírül az Új Kína hírügynökség.
Több száz éve rebesgetik a Kanasi-tó környékén élők, hogy a tóban rejtélyes szörny él, aki étlapjára előszeretettel vesz fel bizonyos haszonállatokat. Akárhányszor a környéken ló, szarvasmarha vagy birka tűnt el, a szörnyről szóló híresztelések újra feléledtek.
1985-ben a Hszincsiang (Xinjiang) Egyetem biológia tanszéke már végzett kutatásokat a tónál. A biológusok akkor arra jutottak, hogy a tóban több tucat, 10-15 méter hosszú, akár négy tonnát is nyomó óriás vörös hal él.
1987-ben újabb expedíció indult a ’szörny’ kilétének megállapítására a Kanasi-tóhoz, amely Kína legmélyebb hegyvidéki tava. Megfigyeléseik szerint a tóban 30-40 darab 3-4 méteres hal él. A kutatók úgy vélték, hogy a lazaccal rokonságban lévő, nagytestű tajmenek lehetnek a rejtélyes ’szörnyek”.
Az azonban továbbra sem tisztázott, hogy hány tajmen él a tóban, mióta élnek ott, mekkorák a legnagyobb példányok, és az eltűnt állatok valóban az óriás halak áldozatává váltak-e. A mostani, tíznapos kutatás feladata választ találni ezekre a kérdésekre.
A Kanasi-tó 1374 méter magason fekvő, tipikus alpesi tó. A festői tó a mongol-kazah-orosz határvidéken, az Altáj hegységben, egy nemzeti park területén található. A sarló alakú tó területe 44.78 négyzetkilométer. A tó és környéke egyike Kína turisták általli leglátogatotta vidékének.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
