Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Természet

A pókok különös párzószerve – és az evolúció

2004.09.10.Admin
National Geographic Magyarország

Az állatok közt a pénisz mérete, alakja, sőt száma is megdöbbentő változatosságot mutat. A pókok viszont pénisz nélkül is jól elboldogulnak. Párzásukat azonban meglehetősen bizarrá teszi, hogy a csúcspont után a nőstény gyakran fölfalja partnerét.

Sok férfi ábrándozik arról, bárcsak nagyobb lenne a pénisze. Valószínűleg bajban lennének azonban, ha sokszor túlzó kívánságuk teljesülne. Az emberi hímvessző mérete nagymértékben eltérő: 10–20 cm erektált állapotban. Akad azonban egy afrikai törzs, ahol a férfiak férfiassága jóval hosszabb, és a tulajdonosaik laza csomóra kötik, amikor nagyobb útra indulnak.

Állati péniszek

Az állatok közt a pénisz mérete, alakja, sőt száma is megdöbbentő változatosságot mutat. Egyes laposférgeknek több tucatnyi péniszük van, ami létfontosságú, mivel a párokért zajló versengés folyamán (amelynek külön pikantériája, hogy valamennyien hímnősek…) az egyedek minden alkalmat megragadnak, hogy leharapják a vetélytársak hímivarszerveit. A viszonylagos méretrekordot egy másik hímnős állat, a korzikai meztelencsiga tartja, amelynek teljesen kinyújtott hímtagja eléri a 60 centimétert, tehát négyszer akkora, mint a testhossza. Ez olyan, mintha a férfiaknak nyolc méteres hímvesszővel járkálnának!

A pénisz fontos szerv, nemcsak a párzásban betöltött szerepe miatt, hanem jó példát szolgáltat az evolúció működésére is. A hímek versengése az utódnemzésért az állati ivarszervek gyors evolúciójához vezet, és ez nem korlátozódik a hímivarszervekre, mivel a nőivarszervek is velük együtt fejlődnek. A hímivarszervek azonban feltűnőbbek, mivel gyakrabban kerülnek szem elé (a hímek szándékosan mutogatják is férfiasságukat). A pénisz felépítésbeli eltérései pedig olyan feltűnőek, hogy a biológusok gyakran ez alapján tesznek különbséget a másként megkülönbözhetetlen fajok között.

A pókok pénisz nélkül is elboldogulnak

A pókok különlegesek, mert jól elboldogulnak pénisz nélkül is. Helyette módosult tapogatólábukat, az ún. pedipalpust, használják a sperma nősténybe juttatására. A tapogatólábak nincsenek kapcsolatban az ivarmirigyekkel, ezért a pókoknak – fecskendőhöz hasonlóan – föl kell tölteniük azokat spermával, mielőtt fölkeresnék a nőstényt. A pókok párzása meglehetősen bizarr, részben azért, mert a nőstények sokkal nagyobbak, mint a hímek, másrészt a párzás csúcspontja után a nőstény gyakran fölfalja partnerét.

Egy törpepókcsoport különösen kitűnik „szexuális perverzitásával”. A Tidarren genuszba tartozó hímjei az utolsó előtti vedlés végén két hatalmas tapogatólábbal bújnak elő. Ezek olyan hatalmasak – tömegük egyenként kiteszi a hím testtömegének majdnem 10 százalékát –, hogy jelentősen nehezítik a hímek mozgását. Ez akadályozza az összes szerelmi lábmunkát, ami gyakran nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a hím pók kiüsse a rivális hímeket a nyeregből és a nőstény kegyeibe férkőzzék.

A hím pók azért, hogy megbirkózzék a problémával, úgymond a saját kezébe veszi a dolgokat. Egyik tapogatólábát a pókselymébe csavarja, majd addig forog körbe, amíg a tapogatóláb le nem válik. Más fajoknál, például a laposférgeknél és a csigáknál a hímek leharapják egymás ivarszerveit, de ez a pók az egyetlen, amely önmaga szabadul meg a sajátjától.

Amputált párzószervvel

Az ok nyilvánvaló, és az előny igen jelentős. Margarita Ramos, Duncan Irschick és Terry Christenson, valamint munkatársaik a New Orleans-i Tulane Egyetemen kimutatták, hogy egy tapogatólábbal a hímek 50 százalékkal gyorsabbak és sokkal jobb az állóképességük, ami viszont azt jelenti, hogy az önmagukat amputálók nagyobb valószínűséggel párzanak és hagynak hátra utódokat.

A törpepók függeléke fölvet néhány érdekes evolúciós kérdést. Az egyik, hogy miért fejlődött ki, ha nincs haszna? Az emberi vakbél, a férfi mellbimbója és a törpepók felesleges tapogatólába esetében ugyanaz a válasz, mégpedig az, amit az evolúcióbiológusok „filogenetikai tehetetlenség”-nek hívnak. Ez azt jelenti, hogy ezek a jellemzők az evolúciós örökségünk részei, és nem tudunk szabadulni tőlük. Valamennyi pók két tapogatólábbal fejlődött ki, így a Tidarren genusz tagjai sem kivételek.

A másik kérdés: miért olyan nagyok a pók tapogatólábai? Az egyik elképzelés szerint az ivarok közötti hatalmas méretkülönbség (a hím tömege csupán 1 százaléka a nőstényének) annak köszönhető, hogy a hím egyre kisebb lett az evolúció folyamán. Mivel a nőstények mérete nem változott, megérte a hímeknek, hogy megtartsák a nőstényekhez illő méretű pedipalpusaikat. Ha csak az lenne a kérdés, mennyi spermára van szüksége a nősténynek a megtermékenyítéshez, hatékonyabb módszer lett volna mindkét pedipalpus megtartása, de fele akkora méretben.

A párzással a hím befejezi életét

A válasz kapcsolatban állhat azzal a ténnyel is, hogy a legtöbb hím póknak egyetlen esélye van a párzásra, mivel munkálkodás közben általában elfogyasztja őket a nőstény. Ily módon tehát a hímnek nem lett volna túl sok esélye arra, hogy kihúzza az első tappgatólábát a nőstény ivarszervéből és behelyezze a másikat.

A hím törpepókoknak is csak egy lehetőségük van, de nem azért, mert megeszik őket, hanem azért, mert – egyedülálló módon – békésen jobblétre szenderülnek, mihelyt megtermékenyítették a partnerüket.

Hozzászólások

Madarak fényben és árnyékban

Madarak fényben és árnyékban

Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén.

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket