Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Természet

Megmérgeztük az Északi-sarkvidék élőlényeit is

2004.09.14.Admin
National Geographic Magyarország

A jegesmedvéktől a gyilkos bálnákig, az eszkimóktól az inuitokig, az Északi-sarkvidéken élők szervezetében kiemelkedően magas a mérgező vegyszerek mennyisége.

A természetbe kerülő növényvédő szerek és egyéb mérgező anyagok komoly veszélyt jelentenek a jegesmedvékre – erősíti meg a korábbi kutatások eredményeit egy új vizsgálat.

A Kanada északi részén és a Norvégiához tartozó Spitzbergákon vizsgálódó nemzetközi kutatócsoport hormonális és immunrendszeri elváltozásokat figyelt meg a sarki csúcsragadozónál, és a változások egyértelműen a szervezetükben felgyülemlő vegyszerekkel magyarázható.

A legtöbb jegesmedve szervezetében több száz emberi eredetű vegyszer található, amelyekkel szemben védtelenek.

A növényvédő szerek mellett a legnagyobb kárt az erősen toxikus poliklórozott bifenil (PCB) jelenti, amelyet a hetvenes évekig elektronikai cikkek gyártása során használtak. A kutatók szerint minél több PCB található a jegesmedvékben, annál kevesebb az antitest vérükben, és annál érzékenyebben reagálnak a fertőzésekre.

A mérgező anyagok befolyásolják a kortizol és a pajzsmirigy hormonok termelődését is. A hormonszint változása hatással van az állat fizikai felépítésére, viselkedésére és nemzőképességére. A hormonális elváltozás egyik meghökkentő bizonyítéka, hogy egy 2000-ben végzett vizsgálat tanúsága szerint a Spitzbergákon élő jegesmedvék több mint egy százaléka hermafrodita, azaz mindkét nem nemzőszerveivel rendelkezik.

A kutatásról két tudományos szaklap, a Journal of Toxicology and Environmental Health és az Environmental Health and Environmental Health Perspectives számolt be.

Méreglánc

Az elmúlt évtizedekben több kutatás is kimutatta már, hogy a Föld legérintetlenebb területei közé sorolt Északi-sarkvidék lakói a mérgező vegyszerekkel szemben bolygónk legvédtelenebb élőlényei. A jegesmedvéktől a gyilkos bálnákig, az eszkimóktól az inuitokig, a sarkvidéken élők szervezetében kiemelkedően magas az ártalmas vegyi anyagok mennyisége.

A mérgező vegyi anyagok közül külön említést érdemelnek a nehézfémek (például az ólom), a már említett erősen mérgező poliklórozott bifenil (PCB), és a bisfenol-A, amelyet műanyagok gyártásához, konzervdobozok belső bevonásához használtak. A rendkívül lassan lebomló vegyszerek a széllel és a vízáramlatokkal érik el a sarkvidéket, ahol felhalmozódnak az állatok zsírszöveteiben. A tápláléklánc minél magasabb fokán áll az állat, annál magasabb koncentrációban fordulnak elő szervezetében a mérgező vegyszerek – ezt a folyamatot nevezzük bioakkumulációnak.

A kutatók először a hetvenes években fedezték fel, hogy a sarkvidéki fókák szervezetében nagy mennyiségű DDT növényvédő szer gyűlt fel. A hetvenes évek közepén a kemikáliát kimutatták a belugáknál, a jegesmedvéknél és számos halfajnál is.

1987-ben újabb megdöbbentő felfedezés következett: a biológusok a Kanada északi részén élő inuitok szervezetében az országos átlagnál ötször nagyobb mennyiségű PCB-t találtak. A jelenség egyértelműen az étrenddel magyarázható. Az inuitok ugyanis elsősorban a tápláléklánc csúcsához tartozó rozmárokkal, bálnákkal, fókákkal táplálkoznak, az állatok – mérgező vegyi anyagokban gazdag – zsírja a zord környezetben a legmagasabb energiaértékű táplálékok közé tartozik.

Hozzászólások

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket