Cukormáz a petesejten – a fajok közti szaporodás gátja
Tengeri sünök tanulmányozása révén felismerték, hogy a közeli rokonságban lévő fajok egymás közti szaporodását a nőstény petesejtjein található kocsonyás szénhidrátburok akadályozza meg.
Definíció szerint azok az egyedek tekinthetők egy fajba tartozónak, amelyek – legalább elméletben – egymással szaporodóképes utódot képesek létrehozni. Ellenkező esetben külön fajba sorolandók. A ló és a szamár ugyan képes életképes utódot, öszvért létrehozni, az azonban szinte minden esetben terméketlen. Így tehát a ló és a szamár külön fajba tartoznak.
A San Juan-szigeteken működő Friday Harbor Labs munkatársai tengerisünöket tanulmányoztak Észak-Amerika nyugati partjainál. E területen több tengerisünfaj él egymás mellett, és szaporodási ciklusuk is egybeesik. Ezek az állatok külső megtermékenyítésűek: a nőstény petesejteket bocsát a vízbe, a hím pedig ezt észlelve hímivarsejtekkel öntözi meg azokat. A kutatók arra voltak kíváncsiak, ilyen körülmények között miért nem jön létre fajok közötti megtermékenyülés.
Kulcskérdés
A kutatók elsősorban a lila tengeri sünt tanulmányozták. Megfigyelték, hogy a megtermékenyítéshez a hímivarsejtnek át kell hatolnia a petesejtet körülvevő, összetett szénhidrátokból álló (cukormolekulákból felépülő) kocsonyás anyagon. Ezt egy, a hímivarsejten található fehérje, a bindin segíti elő.
Míg korábban azt hitték, hogy ez a kocsonyás burok megegyezik minden tengeri sün fajnál, most kiderült, hogy ez nem így van. Még a lila tengeri sünnel legközelebbi rokonságban lévő zöld tengeri sünnél is elegendő ez az eltérés ahhoz, hogy ne jöjjön létre megtermékenyülés.
Christiane Biermann, a kutatás vezetője szerint ezt úgy lehet legkönnyebben elképzelni, mintha a hímivarsejtnek különböző ajtókon kellene áthaladnia egyetlen kulcs segítségével. Ez a kulcs csak a saját fajához tartozó petesejt esetében illik minden zárba, más fajoknál nem nyitja az összes ajtót.
Bár az emlősök petesejtjein nincs kocsonyás burok, felszínükön – a tengerisünével megegyező módon – szénhidrát-molekulák találhatók.
A kutatók tehát elképzelhetőnek tartják, hogy a fajok közötti megtermékenyülés hasonló mechanizmussal gátlódik emlősök, mint tengeri sünök esetén.
További vizsgálatok után ez a felismerés a jövőben akár termékenységi problémák orvoslásában is hasznosíthatóvá válik.
Radar segíti a jegesmedvék védelmét
A jegesmedvék létszámának felmérésében igen nagy segítséget nyújt a radar.
Idén télen nem etetik a manátuszokat Floridában
Az elmúlt két tél során salátával segítették a hatalmas vízi emlősök életben maradását, de úgy tűnik, idén erre már nem lesz szükség.
Eddig ismeretlen sünfajt fedeztek fel
Nagyon ritka, hogy emlősfajt fedezzenek fel, most Kína keleti részén sikerült rábukkanni az eddig ismeretlen sünre.
Vén rügyekből sarjadzik a mamutfenyő
A mamutfenyők (Sequoia sempervirens) hatalmas veszteségeket szenvedtek el az elmúlt évek kaliforniai tűzvészeiben, egy új kutatás azonban reményt ad a megújulásukra.
Az állszíjas pingvin szundija
Az állszíjas pingvinek esetében egészen furcsa alvási ritmust figyeltek meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
