Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Természet

Mentsük meg a rinónyüvet!

2004.09.24.Admin
National Geographic Magyarország

A „Mentsük meg a rinónyüvet!” nem tűnik túl lelkesítő természetvédelmi szlogennek, mégis minden kihalás szélén álló látványos állat esetleges kipusztulásával seregnyi rajta és benne élő állat is eltűnik, ami jelentősen csökkenti a biológiai diverzitást, ráadásul nem is minden „parazita” káros.

1995-ben egy Dél-Afrikából Angliába érkezett szélesszájú orrszarvú ürülékében észrevettek egy légylárvát. Mivel nem tudták, mit kereshet ez a nyű egy veszélyeztetett állatban, ezért az új tulajdonosok elhívták a londoni Természettudományi Múzeum entomológusát, Martin Hallt, vizsgálja meg az állatot.

A lárva bebábozódott és kikelt. Ekkor derült ki, hogy egy veszélyeztetett bagócsról van szó, amely kizárólag orrszarvúakon táplálkozik. Orrszarvú és ellenkező ivarú pár hiányában hamarosan elpusztult. Na bumm – mondhatnánk –, eggyel kevesebb parazita él a világon.

A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb. Noha a „Mentsük meg a rinónyüvet!” nem tűnik túl lelkesítő természetvédelmi szlogennek, mégis minden kihalás szélén álló látványos állat esetleges kipusztulásával seregnyi rajta és benne élő állat is eltűnne, ami jelentősen csökkentené a biológiai diverzitást, sőt – mint később látni fogjuk – nem minden „parazita” káros.

Veszélyeztetett paraziták

Egészen napjainkig a természetvédelmi erőfeszítések szinte kizárólag olyan mutatós fajok megmentésére korlátozódtak, mint az orrszarvúak, a pandák, a bálnák és társaik.

A veszélyeztetett parazitákat érintő forradalmi változás tavaly következett be, amikor a kaliforniai San Diegóban található Diversa génkutatási intézet azzal a kéréssel fordult a San Diego-i Állatkertben és Vadállatparkban lévő Veszélyeztetett Fajokat Szaporító Központ (Center for Reproduction of Endangered Species – CRES) kutatóihoz, hogy derítsék föl, milyen mikrobiális élőhelyek rejtőznek ritka és veszélyeztetett állataik belsejében.

A Diversa számára ez lenyűgöző lehetőséget jelentene egy ismeretlen biológiai terület fölfedezésére. A kutatók sem kevésbé lelkesek, noha más okból. Ők abban látják a potenciális hasznot, hogy összehasonlíthatják az állatkertben élő állatok parazitáit a vadon élő megfelelőikkel. A vállalkozásnak – noha még gyerekcipőben jár – már megvannak az első eredményei.

A tarka piszeorrú-majom és az emésztési zavarok

„Minden a tarka karcsúmajmaink – a világ legveszélyeztetettebb főemlőseinek – emésztési zavaraival kezdődött” – mondja Mark Schrenzel a CRES állategészségügyi szakértője. A tarka piszeorrú-majom (Pygathrix nemaeus) a szabad természetben valószínűleg tíz éven belül kipusztul, de sajnos az állatkertekben sem boldogul igazán.

Akárhol tartják, mindenütt ugyanaz a gond vele: állandó emésztési problémák, gyakori hányás és hasmenés. A CRES kutatói kétségbeesetten igyekeztek rájönni a probléma okára. Arra gyanakodtak, hogy a fogságban tartott piszeorrú-majmok belében élő mikrobák valamelyike eltér a szabad természetben, normálisan előfordulóktól.

Szerencsére éppen ekkor vette föl a kapcsolatot a Diversa a CRES gentikusával, Oliver Ryderrel, és megállapodtak, hogy a Diversa kutatói a CRES munkatársaival együttműködve, begyűjtik a San Diego-i állatkertben élő veszélyeztetett fajok mikroflóráját, és összehasonlítják a vadon élő egészséges állatokból származó mintákkal. A tervek szerint sokféle állat – többek közt a nagyorrú majom, levelibékák és tucatnyi kérődző – parazitáit is megvizsgálják, de az első jelölt természetesen a piszeorrú-majom.

A kutatások 2003 novemberében kezdődtek. A csoport számításai szerint mintegy 18 hónapot vesz igénybe, hogy elemezzék a fogságban és a vadon élő majmok beléből származó DNS-t, és a genetikai szekvenciákat összehasonlítsák ismert organizmusokból származó genetikai szekvenciákkal. A CRES kutatói azt remélik, hogy ezután kivehetik az egészséges vadon élő állatokban megtalálható organizmusokat, és visszajuttathatják a fogságban élő állatokba, amelyekből ezek hiányoznak. Ez remélhetőleg helyreállítja a fogságban tartott állatok bélflórájának egyensúlyát, és megmenti az életüket.

Nem minden parazita káros

Az élősködők nem egyformán veszélyesek. Akadnak olyanok, amelyek valóban jelentősen károsítják a gazdaállataik egészségét, és ha ezek a gazdaállatok történetesen maguk is veszélyeztetettek, akkor nehéz lenne pártfogót találni a parazitáik megmentéséhez. De hol húzzuk meg a határvonalat? Mi a helyzet például az említett rinónyűvel?

Az orrszarvúbagócs lárvája szinte egész életét a gazdaállat belében tölti, és eközben nem károsítja észrevehető mértékben az állat egészségét. Amennyiben mégis túlszaporodna, a fertőzés könnyen kezelhető megfelelő gyógyszerekkel. Hall nem látja okát annak, hogy miért ne próbálhatnák meg szaporítani az orrszarvúbagócsot a fogságban tartott orrszarvúak belsejében.

„Igazi kihívás lenne, és valójában ezek a bagócsok csak jelentéktelen kellemetlenséget okoznak az orrszarvúaknak” – mondja. Belátja azonban, hogy ez a program idő és pénz hiányában valószínűleg sosem valósul meg. Míg olyan állatok megmentésére, mint a kaliforniai kondor vagy az óriáspanda, lehet pénzforrást találni, ugyan ki áldozna egy fillért is arra, hogy megmentsenek egy olyan rovart, amelynek lárvái az orrszarvúak belsejében élősködnek?

Számos, a gerinces állatok megmentésére összpontosító tudós véleménye szerint minden potenciálisan káros parazitát és baktériumot gyökeresen ki kell irtani a fogságban tartott populációkból. Ezzel akár egyet is érthetnénk, csak az a gond, hogy sok esetben igen keveset tudunk az adott élősködők és gazdaállataik közti kapcsolatokról, így azt sem, vajon káros, közömbös vagy esetleg hasznos ez az együttélés. Még annak eldöntése sem egyértelmű, hogy valami élősködő-e vagy sem.

Az élőlények közti kapcsolat változhat a különböző életszakaszokban, illetve eltérő életkörülmények közt. Ami bizonyos körülmények közt patogén (kórokozó), más körülmények között lehet semleges (se nem káros, se nem hasznos), sőt szimbionta is (amely hasznos a gazdaállat számára).

A kutatók fölfedezték, hogy azokban az országokban, ahol gyakoriak a fonálférgek okozta bélfertőzések, ritka a gyulladásos bélbetegség. Steve Collins és munkatársai, az Ontarióbeli McMaster egyetemen azt állítják, hogy a férgek maguk játszanak védő szerepet, mégpedig olyan immunválasz kiváltásával, ami megzavarja az immunrendszert, így nem alakul ki a bélbetegségre jellemző gyulladás.

Minden veszélyeztetett állat komplett ökoszisztéma

Ha ilyen összetett az organizmusok közötti kapcsolat, akkor nem állított-e megoldhatatlan feladatot maga elé a CRES azzal, hogy megtalálja a piszeorrú-majom szimbiontáit? „Nem hiszem” – mondja Schrenzel. – „Amikor azt mondjuk, hogy a szimbiontákat keressük, és mellőzzük a patogéneket, tisztában vagyunk azzal, hogy a való életben a dolgok nem egyszerűen feketék vagy fehérek.” A kutatóknak meggyőződésük, hogy mindent meg kell próbálniuk, különben biztosan kipusztul ez a főemlős.

Ha azonban mégsem sikerül fölfedezni a jótékony bélbaktériumokat, a CRES és a Diversa közti együttműködés akkor is messzire ható változásokat idézhet elő a természetvédők gondolkodásmódjában. Valószínűleg minden veszélyeztetett állatra komplett ökoszisztémaként tekintenek majd, amely paraziták seregének ad otthont a testén, illetve a testében. „Az ökoszisztémák rendkívül összetett dolgok” – mondja Rod Bray, a londoni Természettudományi Múzeum parazitológusa. – „Bármit eltávolítunk a rendszerből, annak mindenképpen lesz valamilyen hatása. Ez egyaránt igaz a növényevőkre, a ragadozókra, a dögevőkre, sőt a parazitákra is.”

Ez a fajta gondolkodásmód még jobban megnehezíti a természetvédelem amúgy sem könnyű feladatát. Egyúttal azonban új lehetőségeket is kínál olyan állatok életben maradására, amilyen például a tarka piszeorrú-majom. Sőt, talán néhány parazita számára is

Hozzászólások

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

A lombkoronákat összekötő kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hainan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hainani gibbon megmentésére.

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

Halakat rabló madár

Halakat rabló madár

Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket