Vemhes az orrszarvú!

Vemhes a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény szélesszájú orrszarvúja. A Lulu nevű állat mesterséges termékenyítését egy német, osztrák és magyar állatorvosokból álló csapat végezte. A fejlődő magzat jelenleg kb. 20 cm-es és hat hónapos. Ha minden rendben alakul, és a magzat az elvárt ütemben fejlődik, jövő nyáron Budapesten születhet meg a világ első mesterséges termékenyítésből származó orrszarvúja.

Október elsején jelentette be a Science című vezető tudományos folyóirat azt a szenzációs hírt, hogy elsőként értek el komoly eredményeket az orrszarvúk mesterséges termékenyítésében. A nem mindennapi szakmai eredmény történetesen a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény orrszarvújával történt, akivel már hosszú ideje próbálkoztak az állatkerti szakemberek.

Fogságban nem megy…

Lulu vadon befogott állat, valószínűleg 1980-ban született Natalban. 1983 októberében érkezett Budapestre Easy Boy nevű párjával, aki egy brit állatkertben látta meg a napvilágot. A két állat azóta közös kifutóban lakik, de mivel mindketten nagyon fiatalok voltak, amikor összekerültek, testvéreknek tekintik egymást, szexuálisan nem érdeklődnek egymás iránt. Mivel azonban a szélesszájú orrszarvúk állatkerti szaporítása természetvédelmi szempontból igen fontos, a szakértők nem nyugodtak bele a két orrszarvú gyermektelenségébe.

Az állatkerti állatok tenyésztésében az utóbbi években egyre nagyobb eredménnyel használják fel a korszerű biotechnika, biotechnológia eredményeit, így a mesterséges termékenyítést is. Mivel az állatkerti állatorvosláson belül is különleges szakterületről van szó, világviszonylatban is maroknyi szakértő foglalkozik speciálisan ezzel a kérdéssel. Európában az elmúlt években a berlini Állatkerti és Vadállatkutató Intézet (IZW – Institut für Zoo- und Wildtierforschung) egyik munkacsoporja ért el jelentősebb eredményeket e téren; ők foglalkoznak állatkerti elefántok mesterséges termékenyítésével (a bécsi Schönbrunni Állatkert néhány éve született Abu nevű kiselefántja is ebből a termékenyítési programból született), de a vadon élő afrikai elefántok fogamzásgátlásával is.

A Thomas Hildebrandt által vezetett csoport az elefántoknál elért eredmények után az orrszarvúak mesterséges termékenyítésével kezdett foglalkozni. Az egyelőre még csak kifejlesztés alatt álló módszerrel Európa-szerte 8-10 orrszarvúnál, köztük a nálunk élő nősténynél próbálkoztak mesterséges úton vemhességet elérni. Az úttörő jelentőségű program nem most először hozott ugyan értékelhető eredményt, hiszen két korábbi alkalommal is sikerült vemhesíteni az állatokat, de azok a vemhesség korai szakaszában – sajnálatos módon – elvetéltek.

Szépen fejlődik a magzat

A fővárosi állatkert Lulu nevű orrszarvúja esetében nem csak sikeres volt a termékenyítés, de a heti rendszerességgel végzett vérvizsgálat és ultrahangvizsgálat tanúsága szerint a magzat szépen és az elvárt ütemben fejlődik. Az igazi siker természetesen az lesz, ha a jelenleg még csak arasznyi magzat világra jön, és egészségesen felnövekedik, de már a mostani eredmény is egyedülálló, és áttörésnek mondható az orrszarvúk mesterséges termékenyítésében, hiszen soha nem fordult még elő olyan, hogy egy korábban még nem ellett állatot sikerüljön vemhesíteni, amely ráadásul viszonylag idősnek is számít.

Tilos az orrszarvúk etetése! A magzat fejlődése szempontjából különösen fontos, hogy az anyaállat mivel táplálkozik, ezért az állatkert fokozottan ügyel a nőstény orrszarvú táplálkozására. Mivel ilyen körülmények között az állatok látogatók általi természetszerűtlen etetése különösen káros lehet a magzatra nézve, a Fővárosi Állat- és Növénykert arra kéri valamennyi látogatóját, hogy az ORRSZARVÚKAT SEMMIVEL, ÍGY MÉG „ZOO-CSEMEGÉVEL” SE ETESSE!

A mesterséges termékenyítéssel kapcsolatos munkák Lulu esetében 2001 szeptemberében kezdődtek meg a Fővárosi Állat- és Növénykert kezdeményezésére. A német szakértői csoport (dr. Thomas Hildebrandt, dr. Robert Hermes, dr. Frank Göritz) a salzburgi Állatkert állatorvosaival (dr. Chris Walzer, dr. Sandra Silinsky), a bécsi Állatorvosi Főiskola biokémia professzorával (dr. Franz Schwarzenberger), valamint a budapesti Állatkert három állatorvosával, dr. Sós Endrével, dr. Molnár Viktorral és az időközben nyugállományba vonult dr. Mezősi Lászlóval egészült ki.

Először alapos vizsgálatok során felmérték az állat szaporodás-élettani állapotát, amelyre a szokásos hormonszint-kimutatáson túl ultrahangos képalkotást is felhasználtak az állatorvosok. A vizsgálatok és az állat megfelelő felkészítése után még 2002-ben megpróbálkoztak a tulajdonképpeni mesterséges termékenyítéssel, amely akkor sikertelennek bizonyult. A következő inszeminálás 2004. április 6-án történt, és ekkor az állat már valóban meg is fogant. Jelenleg az anyaállat testében fejlődő, 20 cm-nél alig nagyobb magzat hat hónapos. Tekintettel arra, hogy a szélesszájú orrszarvúk vemhességi ideje 16-18 hónap, a borjú megszületése szerencsés esetben a következő év nyarának végére várható.

Természetesen addig még sok minden közbejöhet, a szakemberek azonban reménykednek benne, hogy minden kedvezően alakul, és az orrszarvúbébi gond nélkül jön majd a világra. Mindenesetre a hathónapos magzat már önmagában is példa nélkül álló eredmény, és szép reményekre jogosít az orrszarvúak jövője szempontjából is.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben eddig összesen öt orrszarvú élt. Először 1893-ban érkezett egy szumátrai orrszarvú, aki sajnos csak néhány évig volt a kert lakója. A harmincas években egy Pityu nevű keskenyszájú orrszarvú képviselte ezt az ősi állatcsoportot. A hetvenes években egy másik keskenyszájú orrszarvú (tisztes nevén Teca) élt Budapesten, majd – miután ez az állat San Diegoba került, 1983-ban megérkezett a most is meglévő két szélesszájú orrszarvú. Mivel a jelenlegi pár előtt csak magányos orrszarvúegyedek éltek Budapesten, ezért az állatkertben még soha nem volt orrszarvú-szaporulat (és sehol máshol sem Magyarországon). Az első állatkertben született szélesszájú orrszarvú egyébként Dél-Afrikában, a Pretoriai Állatkertben született 1969-ben.

Forrás: Fővárosi Növény- és Állatkert

Kapcsolódó cikkünk: