Tigrisszámlálás Bengáliában – legalább 668-an vannak
Az ENSZ anyagi támogatásával megvalósult indiai-bangladesi közös tigrisszámlálás szerint a két ország Sunderbans erdőségében legalább 668 királyi bengáli tigris él.
Földünk legnagyobb bengáli tigris-élőhelye a világ egyik legnagyobb deltatorkolatánál, a Gangesz Indiai-óceánba való beömlésénél található.
A tízezer négyzetkilométeres, Sunderbans elnevezésű mangrove-erdőségben, amelynek kisebb része Indiához, nagyobb része pedig Bangladeshez tartozik, az ENSZ támogatásával a két ország most tartotta az első közös tigrisszámlást. Módszereit tekintve ez volt az eddigi „legtudományosabb” egyedszámfelmérés.
A végeredmény szerint 668 bengáli tigris él a Sunderbansban. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a bangladesi oldalon 419, míg az indiai oldalon 249 tigrist számláltak meg, bár természetesen a tigrisek nem a határok tiszteletben tartásáról híresek.
Érdekesség, hogy a tigrisszámlálók a februártól júliusig tartó felmérés során két és félszer több nőstényt jegyeztek fel, mint hímet.
Korábban a két ország csak külön-külön végzett tigrisszámlálásokat. A legutolsó, bangladesi számlálás 362 tigrist jegyzett fel. Sajnálatos módon ugyanerre az időszakra indiai adat nem áll rendelkezésre. Egy későbbi felmérés során viszont 271 tigrist számláltak Indiában.
A bengáli tigrisek számát jelenleg 4–-5 ezerre becsülik a szakértők világszerte. A Sunderbanson kívül jelentősebb állomány él még Nepálban és Mianmarban.
A XIX. és XX. század fordulóján még százezerre volt tehető a bengáli tigrisek száma. Csökkenésük részben azzal magyarázható, hogy a helybeliek előszeretettel vadászták őket bundájukért és csontjaikért – a tigrisek csontjaiból ugyanis a hagyományos keleti gyógyászat gyógyszereket készít. Másrészt fennmaradásukat fenyegeti az élőhelyük szűkülése is, amely a túlnépesedéssel és az erdőirtással áll összefüggésben.
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Az édes gyümölcsök nyithatták meg az utat a piprák bámulatos tánca előtt
Ez az apró termetű, színes fajokból álló dél-amerikai madárcsalád arról vált híressé, hogy a párválasztás során elképesztő táncműsorral kápráztatják el a tojókat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
