Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Természet

Hogyan élte túl a ”véres” XIX. századot az eurázsiai hód?

2004.10.18.Admin
National Geographic Magyarország

A XIX. században szinte egész Európából eltűnt a hód. Vesztét ehető húsa, prémje és a hódpézsma okozta. Bár a század végén már csak négy kis populáció élt kontinensünkön, az eurázsiai hód fennmaradt. Orosz tudósok megfejtették fennmaradásuk titkát.

Ahhoz, hogy egy hódpopuláció fennmaradjon elég csupán három egyed. A faj elképesztő túlélési képessége a génjeikkel és a beltenyészetet kizáró magatartásukkal magyarázható – állítják a moszkvai Szevercov Evolúciós Morfológiai és Állatökológiai Intézet kutatói.

Családi élet

A hódok puritán életvitelt folytatnak. Nem támogatják a szabad szerelmet, szigorúan párokban, sőt hosszú ideig családot alkotva élnek. Több család alkot egy kolóniát. A kolónia családjai a folyó-part adott részén telepednek le, a birtokháborítás büntetéssel jár.

Minden hód-családban csak egy pár szaporodik. Kicsinyeik hosszú ideig a szülőkkel maradnak, ez idő alatt nem párosodnak. A fiatalok csak akkor kereshetnek maguknak párt, ha a folyó parton megfelelő helyet találnak saját hódváruknak.

A hódok a genetikai sokféleség fenntartása, és a beltenyészet káros hatásainak elkerülése tekintetében hatalmas tartalékokkal rendelkeznek. Ám a biológiai adottságokon túl ezt magatartásukkal is erősítik. Az orosz tudósok felfedezése szerint a hódkolóniák egyedei közötti genetikai eltérés ugyanis nagyobb, mint más kolóniák egyedeihez viszonyítva.

A hódok tehát nem véletlenszerűen választanak párt. Elsősorban ezzel magyarázható az is, hogy a fogságban tartott hódok szaporítása miért járt eddig kudarccal. Az, hogy a hódok hogyan is választanak párt, részleteiben nem ismert, a kutatás eredményei alapján viszont az nyilvánvalónak látszik, hogy a genetikailag hasonló egyedeket nagy ívben elkerülik.

A véres XIX. század

Az írásos dokumentumok szerint az utolsó magyarországi hódot az 1850-es években figyelték meg. Miért pusztult ki csaknem az egész földrészről és Magyarországról is Európa legnagyobb rágcsálója? Három olyan tulajdonsága is van, amely csábító lehet a rá vadászó ember számára. Ehető a húsa, vízálló és tetszetős a prémje, és hódpézsmát termel. Kipusztulásának fő oka tehát nem az élőhelyek nagymérvű megváltozásában, hanem a kíméletlen üldözésben és vadászatban keresendő. Ez a tény adott lehetőséget kontinens szerte a visszatelepítésére.

A telepítést a hírmondónak megmaradt, egymástól elszigetelődött négy európai állományból: a franciaországiból, a németországiból, a norvégból (ezt már 1845-ben védetté nyilvánították) és a keleti alfaj Voronyezs környékén fennmaradt népességéből kezdték meg. Az első próbálkozásokra az 1920-as években Svédországban került sor. A német telepítések a hatvanas években kezdődtek az akkor kétszáztíz egyedet számláló elbai állományból. Ugyanabban az időben kezdődött a munka Svájcban is.

A bécsi Konrad Lorenz Intézet és a WWF osztrák szervezetének kezdeményezésére Ausztria is csatlakozott, ennek eredményeképp a század elején százötven-kétszáz egyedre becsült európai hódállomány létszáma mára körülbelül a százszorosára gyarapodott.

Magyarországon a WWF visszatelepítési programja előtt két helyen is megjelentek hódok. A Szigetközbe valószínűleg az Ausztriában telepített állomány egyes példányai jutottak el, a kiskörei tározó térségében, a Tiszafüredi Madárrezervátumban felbukkant hódok eredete viszont ismeretlen.

A WWF Magyarország 1996-ban indította el hód-visszatelepítési programját. Elsőként a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységén engedett szabadon 32 példányt. A kezdeti sikereket további telepítések követték: az ország nyugati részén a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, majd a Tisza mentén az Öreg-Túron, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területén, valamint a Tiszadobi-Holt-Tiszán engedtek szabadon több mint 50 egyedet. Jelenleg már körülbelül 400 egyed él hazánkban. A hódok egykori jelenlétére egyébként számos elnevezés utal a Tisza vidékén, mint pl. Hódos-tó, Hódos-tanya vagy Hódmezővásárhely.

Kis favágó

A hód legfőbb jellegzetessége a hatalmas fák kidöntésére is alkalmas narancssárga metszőfoga. Másik egyedülálló különlegessége lapos, pikkelyes farka, melyet úszáskor kormánylapátként használ, illetve ha megtámadják, ellenségei elriasztása céljából nagyokat csap vele a vízre. A szárazföldön esetlenül mozog, a vizet csak rövid időre és kis távolságra hagyja el. Éjszakai állat, így ritkán kerül szem elé, jelenlétéről főleg nyomai árulkodnak. A hód környezetét kisebb-nagyobb gátak építésével tudatosan alakítja, hogy a megemelt vízszint révén észrevétlen maradjon a ragadozók elől.

A gátépítés főként az eurázsiai hód észak-amerikai rokonára, a kanadai hódra jellemző. Az eurázsiai hód ritkán épít várat, általában a magas partfalba üregeket ás, és azokat használja lakhelyül. A kotorék vagy hódvár bejárata a víz alatt nyílik. A nőstény egy, esetleg két kölyköt hoz világra, amelyek két évig a családban maradnak. A hód rágcsáló, a nyári hónapokban elsősorban lágyszárú növényeket fogyaszt, így semmi alapja sincs annak a hiedelemnek, hogy pusztítja a halállományt. Télire víz alatti készleteket gyűjt kotoréka bejáratánál.

Hozzászólások

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

Halakat rabló madár

Halakat rabló madár

Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Az újonnan leírt darázsfaj Mexikóban honos és mindössze 3,5 milliméteres.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket