A kacsacsőrű emlős elképesztő szaporodása

A kacsacsőrű-félék családjába csupán egyetlen genusz tartozik, benne egyetlen fajjal, a híres kacsacsőrű emlőssel. Csőre a kacsákéra hasonlít, csakúgy mint lábai, amelyek öt ujját úszóhártyák kötik össze. Tojásokat rak, ám kicsinyeit tejjel is táplálja. Ausztrál kutatók most kiderítették, hogy e furcsa fajnál az utódok nemének meghatározása sem szokványos módon zajlik.

Öt pár kromoszóma

A legtöbb emlősnél, beleértve az embert is, a nem az X vagy Y kromoszómán múlik: ha az utód az apától és az anyától két X kromoszómát örökölt, akkor nőnemű, ha egy Y-t és egy X-et, akkor hímnemű lesz.

A kacsacsőrű emlősnél azonban az XXXXXXXXXX kromoszómákkal rendelkező egyedek lesznek a nőstények, az XYXYXYXYXY kromoszómájúak pedig a hímek – állapították meg a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak vizsgálata. A kacsacsőrű emlősnél tehát nem egy kromoszómapár határozza meg a nemet, hanem egy tíz kromoszómából álló lánc.

A kutatók megállapították, hogy a kacsacsőrű emlős hímjének spermiumai között XXXXX kromoszómát és YYYYY kromoszómát hordozó hímivarsejtek találhatók. Ha egy XXXXX kromoszómát hordozó hímivarsejt termékenyíti meg a petesejtet, akkor az utód nőnemű lesz, ha az YYYYY-t hordozó, akkor hímnemű.

Átmenet a madarak és az emlősök között

Az, hogy a nemet több gén határozza meg, ritka jelenség az állatvilágban. Az eddigi csúcstartó a fekete bőgőmajom volt, amely négy nemi kromoszómával rendelkezik. A bőgőmajmoknál a plusz két nemi kromoszóma a testi kromoszómák mutációjával alakult ki. A kutatók szerint hasonló folyamat mehetett végbe a kacsacsőrű emlősöknél is.

Az állat nemi kromoszómaláncának másik érdekessége, hogy a lánc egyik végén az emlősökéhez, a másik végén pedig a madarakéhoz hasonló X kromoszómák helyezkednek el. Az állat első X kromoszómája a többi emlőséhez hasonlóan 11 gént tartalmaz. Az ötödik X kromoszómán viszont megtalálható egy, a madarakra jellemző gén ( DMRT1). Egyes feltételezések szerint a madaraknál ez a gén játssza a főszerepet az utód nemének meghatározásában.

Az emlősök az emlősszerű hüllőkből (Therapsida) alakultak ki a felső triászban, mintegy 220 millió évvel ezelőtt. A madarak egy teljesen más hüllőcsoport, a gyíkmedencéjű dinoszauruszok (Saurischia) egyik alrendjének, a Theropodának a leszármazottai, és legkorábbi képviselőik a felső jurából, 150 millió évvel ezelőttről ismertek. A madarakéhoz hasonló X kromoszómák a kacsacsőrű emlős kromoszómakészletében így egy még régebbi, szinte kibogozhatatlan közös hüllőősre utal.