Negyven hódot telepítettek vissza a Közép-Tisza vidékére
Negyven eurázsiai hódot telepítettek vissza a WWF Magyarország programja keretében hétfőn a közép-tiszai tájvédelmi körzetbe; a Németországból érkezett rágcsálók közül egy öttagú hódcsalád a Tisza csatlói holtágánál a sajtó nyilvánosságától kísérve tette meg első lépéseit új élettere felé.
A WWF Magyarország 1996-ban indította útjára a kíméletlen vadászat és élettér-vesztés miatt Európa nagy részéről, így Magyarországról is kipusztult hódok visszatelepítési akcióját. A hódra nemcsak prémjéért és pézsmájáért vadásztak, hanem húsáért is, mert az egyház tévesen halnak tartotta, így böjt idején is fogyasztható volt.
A visszatelepítési programban elsőként a Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci részén engedtek szabadon 32 egyedet. Ezután további telepítések következtek a Fertő-Hanságban, a Tisza mentén. Tavaly 20 példányt Tiszadob térségben telepítettek ki.
Az idei telepítések különlegessége, hogy az állatokba egy néhány centiméter nagyságú chippet ültettek a Fővárosi Állatkert állatorvosai, amivel lehetővé válik a hódok későbbi azonosítása.
Jelenleg csaknem 400 hód van már Magyarországon, többségében a visszatelepítettek, s az állatok mozgását a szakemberek folyamatosan követik. A hazai állomány kétharmada a Szigetközben él, egy másik bázisuk a Tisza mentén kezd kialakulni.
A telepítések helyét a WWF Magyarország táblával jelöli meg, amelyen felhívja a figyelmet az állat jelentőségére. Egyebek között arra, hogy az erős metszőfoggal, pikkelyes farokkal rendelkező faj elsősorban lágyszárú növényeket fogyasztja, így semmi alapja sincs annak a hiedelemnek, hogy erősen pusztítja a halállományt.
Kapcsolódó cikkünk:
Útjelzőt épít magának egy hangya
Egy sivatagi hangya extra magasra építi a fészkénél lévő dombot ha nincs más látható útjelző a környezetében, így az élelmet gyűjtő dolgozók könnyen és gyorsan hazatalálnak.
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Fotózzunk természetkárosítás nélkül!
Örvendetes módon a természetfotózás mára sokak hobbija lett, ám ezzel a problémák is megszaporodtak.
Biztonságos szex a világ legveszélyesebb pókjával
A Sydney-tölcsérhálóspókot tartják a világ legveszélyesebb pókfajának, a faj párzási rítusát most sikerült először részleteiben megfigyelni.
Az ormányosbogárfélék is lehetnek beporzók
Az ormányosbogárfélékre általában csak kártevőként gondolunk, egy új kutatás azonban jótékony szerepükre is rámutat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
