Veszélyben az antarktiszi tápláléklánc
A krill az antarktiszi tápláléklánc létfontosságú eleme, számos bálna, fóka és pingvinfaj kizárólagos tápláléka. A tengeri jég fogyatkozása miatt azonban a krillmennyiség drasztikusan csökken: egy új kutatás szerint az 1970-es évek óta 80 százalékkal esett vissza a déli-óceáni krillállomány.
A tengeri jég kulcsfontosságú a krill táplálkozása szempontjából. Tavasszal a napfény mennyiségének növekedésével ugyanis a jégtáblák alsó felszínét tengeri algák összefüggő rétege borítja el, és ez a növénytakaró tölti ki a táblák belsejét felszabdaló repedéseket is.
Ezen a fejjel lefelé fordított legelőn táplálkozik a krillt alkotó egyik faj, a vöröses színű, kifejlett korában mindössze négy centiméter hosszú antarktiszi világítórák (Euphausia suberba). A tavaszi moszatdiéta után nyáron mindenevő életmódra tér ár, növényi planktonokat és rákokat (beleértve fajtársait is) fogyaszt. Az antarktiszi világítórák számos bálna, fóka és madárfaj kizárólagos eledele.
Zsugorodó tengeri jég, csökkenő krillállomány
A brit antarktiszi kutatócsoport felmérései szerint az 1970-es évek óta az Antarktiszi-félsziget közeli vizeken a krillmennyiség körülbelül 80 százalékkal csökkent. (A jeges kontinensen az élet szinte kizárólag erre a félszigetre és a környező szigetekre koncentrálódik.)
A kutatók 12 ezer, 1926-39 és 1976-2003 közötti, déli-óceáni hálókivetés adatai alapján jutottak erre a következtetésre. A kutatások alapján kiderült az is, hogy a legtöbb krill az Antarktiszi-félsziget északkeleti partjainál él. A hosszú távú trendek alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a nyári krillállomány fokozatosan fogyatkozik.
A brit kutatók szerint a nyári krillállomány csökkenése a globális felmelegedés miatt fokozatosan zsugorodó tengeri jéggel magyarázható. Az Antarktiszi-félsziget átlaghőmérséklete az elmúlt ötven évben 2, 5 Celsius fokkal növekedett, a téli átlaghőmérséklet mintegy 5 Celsius fokkal emelkedett. A globális felmelegedés hatásai Földünkön itt a legjelentősebbek.
Antarktiszi világítórák (Euphausia suberba)
További kutatások szükségesek annak kiderítése érdekében, hogy kimutatható-e közvetlen ok-okozati viszony a krillállomány visszaesése és az antarktiszi fajok (például az Adelie-pingvinek) egyedszámának csökkenése között.
A kutatás eredményeiről a Nature legfrissebb száma számolt be.
Extrém kevés génnel él egy növényfaj
Az élősködő növények más növények tápanyagain élnek teljes életciklusuk során, és emiatt kisebbé vált a genomjuk – némelyiknek extrém módon.
Tündérkörök a világon
A tündérköröknek nevezett jelenség során a száraz területeken a növények kerek mintázatot alkotva nőnek, ennek okait sokan vizsgálták már.
A Nature TTL nemzetközi természetfotó pályázat nyertesei
Kategóriagyőztes fotót láthatunk Máté Bencétől, és nem ő az egyetlen magyar az élmezőnyben.
Mentsük meg az ürgéket együtt!
Gyermekkoromban még az út mellett ágaskodva figyelték a forgalmat, ám öt évvel ezelőtt a természetvédők már arra hívták fel a figyelmet, hogy 2026-ra az ürgék teljesen eltűnhetnek Magyarország területéről.
Hatalmas lépést tettek az egészségesebb és tisztább tengerekért
A Healthy Seas segítségével új életre kelnek a tengerbe kerülő halászhálók; a szellemhálók súlyos fenyegetést jelentenek a tengeri élővilágra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
