A madaraknak is jó lesz a szegedi regionális reptér?

A tervek szerint a jelenleg is működő, fűborítású szegedi repülőtér 45 m széles, 2 és fél km hosszú szilárd burkolatú kifutópályát kapna, így nagy méretű, akár interkontinentális géptípusok is használhatnák. A tervezett beruházás jelentősen megváltoztatná a jelenlegi légi forgalmat és géptípus-váltást eredményezne.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) véleménye szerint a teljes kiépítés után újonnan megjelenő nagy méretű géptípusok nagyobb zajhatásuk és fizikai méretük miatt fokozott zavarást okoznának a madárvilág bizonyos csoportjainak, ezen repülőgépek lassabb manőverezési képességeik és nagyobb fizikai felületük miatt fokozott madárütközési veszélynek lennének kitéve. Az emberi életben és értékekben esett károkon túl az ütközések során védett és fokozottan védett madárfajok egyedei pusztulhatnak el.

Nem tudni, milyen hatással lesz a reptér a Fehér-tó madárvilágára

Az MME szerint az elkészült részletes környezeti hatástanulmány nem foglalkozik kielégítően a fenti kérdésekkel. A tervezett légiforgalmi folyosó környezetében, elsősorban a Szegedi Fehér-tó térségében ugyanis bármely évszakban, bármely napszakban és bármely magasságban nagy a madármozgás valószínűsége. Ez jelentős légi forgalmi kockázattal jár, nagy a védett és fokozottan védett madárfajok elütésének esélye. A Szegedi Fehér-tó térségében éppen a kiemelten veszélyeztetett magasság elérésekor repülnek a tervek szerint a nagy gépek, éppen ezek a géptípusok a legveszélyeztetettebbek. A fentiek miatt felvetődik annak lehetősége, hogy a tetemes költséggel, közpénzen kiépülő Szegedi Regionális Repülőtér nem láthatja el tervezett funkcióit.

Az MME ezért javasolja, hogy átmenetileg csak az I. ütemben tervezett 30×1185 m területű futópálya és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra megépítése kapjon környezetvédelmi engedélyt. A II. ütemben tervezett bővítés (a második ütem során megépítendő 45 m x 2, 5 km alapterületű futópálya) engedélyezése előtt a következő kérdések egyértelmű tisztázására kiegészítő vizsgálatokat kell előírni: zavarhatja-e a repülőforgalom a Szegedi Fehér-tó fészkelő és átvonuló madárvilágát, illetve mekkora a tervezett repülőtér környezetében rendszeresen, nagy számban repülő madarak által okozott légiforgalmi baleseti kockázat. A II. ütem építésének jóváhagyása csak ezen vizsgálatok eredményének figyelembe vételével történjen meg.

A részletes környezeti hatástanulmány elfogadásával kapcsolatos eljárás során kötelező közmeghallgatást 2004. október 28-án Szegeden, a Városháza dísztermében tartotta az illetékes környezetvédelmi hatóság és a beruházó Szeged MJV polgármesteri hivatala. A tervezett beruházást és a hatástanulmány tartalmát a készítő Közlekedéstudományi Intézet Kht. és az Airport Consulting Kft. munkatársai mutatták be.

Jelenleg Ferihegy mellett két kiemelt (Sármellék, Debrecen), és több nagy repülőtér van az országban (pl. Győr, Pécs, Szeged). A Nemzeti Fejlesztési Tervben a szegedi repülőtér regionális repülőtérré fejlesztése szerepel. A tervek szerint a jelenlegi füves repülőtérre szilárd burkolatú pálya kerülne, iránya ÉÉNy, mérete 45×2500 m lenne. A teljes kiépítés 2013 körül valósulna meg. (A tervek szerint 2005-ben elkészülne egy 30×1185 m területű szakasz, valamint egy gurulóút a jelenlegi kiszolgálóépületek felé.)

Jó marketing mellett 2011-ig évi 30 ezer utas és évi kb. 5000 kereskedelmi művelet valósulhatna meg. A forgalmi prognózisok szerint a műveletszám a következő lenne: 7830 helyi, 4072 belföldi, 3005 charter, 342 üzleti. A teljes műveleti szám jelenleg is hasonló, de csak 1/3-a motoros gép. A teljes kiépítés után le- és felszállhatnának kontinentális és interkontinentális géptípusok is, például Airbus A-300, Boeing 747 stb.

Áttelepítenék az ürgéket

A kiépítés során első ütemben a repülőtér jelenlegi területén lenne betonozás, a Maty-éri evezőspálya közelében, az épülő elkerülő úttal nagyjából párhuzamosan. A teljes kiépítés esetén a jelenlegi bajai utat lezárnák vagy alagútba terelnék, a kifutópálya Kiskundorozsma irányába meghosszabbodna a jelenlegi mezőgazdasági területek rovására. A füves területet továbbra is lehetne sportcélokra használni. A gépek a Szeged és Kiskundorozsma közötti házsor felett szállnának el, igen kis magasságban.

A hatástanulmány szerint a várható zajhatás (éjszakára nincsenek műveletek tervezve) nem haladná meg a megengedett zajszintet, sőt alatta maradna a jelenlegi közúti forgalom zajszintjének, ami 50 dB. /Csalóka, hogy nem csúcsokról, hanem átlagokról van szó. Ha egy repülő 1 percig falrepesztő hangot ad, az napi átlagban valóban nem éri el az autók zajhatását./

A talaj gyenge vízelvezető képességű szolonyeces réti csernozjom, amely az esetleges szennyeződéseket nem vezeti el. A reptéri csapadékot külön, zárt rendszerben gyűjtenék össze. A reptér területén jelenleg élő jelentős ürgeállományt az építkezés előtt áttelepítenék, az elvesző gyepterületek helyett gyeptelepítés lenne (illetve a felszedett gyep áttelepítése is) a jelenlegi gyeppel határos területeken. A fel- és leszálló gépek a Szegedi Fehér-tó nyugati szélénél 300 m alatti magasságban repülnének. A hatástanulmány szerint a madarak lényegesen alacsonyabban szállnak, mint a repülőgépek.

Kötelező hatásbecslést készíteni

Az EU „élőhelyvédelmi” irányelve alapján a Natura 2000 területekre potenciálisan hatással járó projektek, tervek esetében hatásbecslést kell elvégezni a Natura 2000 területre tett hatás vonatkozásában. Az illetékes nemzeti hatóságok csak akkor járulhatnak hozzá a szóban forgó tervhez vagy projekthez, amennyiben előzőleg megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja sérteni az érintett terület épségét.

A gyakorlat alapján a beruházó köteles a hatásvizsgálat során bizonyítani, hogy a terv végrehajtása nem károsítja a Natura 2000 terület élővilágát. A Szegedi Regionális Repülőtér esetében az ilyen irányú vizsgálat hiányzik, nem bizonyított, hogy a terv nem jár káros hatással az érintett, időközben kormányrendeletben kihirdetett Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi területre, mint a Natura 2000 hálózat tagjára.

Forrás: MME