45 korai denevért gyűjtöttek be a békásmegyeri lakótelepen

A panelházak elemeinek hasadékaiba, réseibe gyakorta fészkelik be magukat denevérkolóniák. Az ilyen épületek lakói azonban nem nagyon örülnek a repkedő társbérlőknek. A denevérek jelenlétével járó hangok, neszezés és motoszkálás, a denevérek ürüléke, valamint az eltévedt, és ezért a lakásba betévedt bőregerek erősen próbára teszik a lakóközösség türelmét. A téli szállásra berendezkedett, vagy nyáron fiókákat nevelő denevérek kilakoltatása, befalazása viszont e védett kisemlősök pusztulásával jár.

Egy ilyen, panelházi üregekbe költözött denevérkolóniát mentett ki szorult helyzetéből a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság néhány munkatársa, a Fővárosi Állat- és Növénykerttel együttműködve. A békásmegyeri lakótelepen, az egyik redőnytokból kiszedett 45 korai denevérnek (Nyctalus noctula) az Állatkert biztosított ideiglenes menedékhelyet.

A lakók és a denevérek közötti konfliktushelyzet ilyen megoldására sajnos csak ritkán van lehetőség, mert a denevérkolóniákat kiszedni az állatok sérülése nélkül szinte lehetetlen. Ebben az esetben a redőnytok elhelyezkedése volt olyan különlegesen szerencsés, hogy a szakemberek hozzá tudtak férni az állatokhoz. A 45 védett kisemlős néhány napig a Budapesti Állatkertben kap helyet, állatorvosi felügyelet mellett. Ha pedig az időjárás egy kicsit kedvezőbbre fordul, az állatokat természetes élőhelyükön engedik szabadon a szakemberek. Így még lehetőség lesz arra, hogy természetes környezetben keressenek maguknak telelőhelyet a szigorú idők beállta előtt.

Mivel csak ritkán adódik ilyen szerencsés helyzet, hogy a denevéreket ki is lehet menteni a panelházi üregből, a természetvédelmi hatóságok inkább a megelőzést javasolják azon panelházi lakóközösségeknek, ahol denevérproblémák adódnak. A megelőzés lényege, hogy a réseket leszigetelik, és megfelelő helyeken olyan csapóajtócskákat hagynak rajta, amelyen az esetleg bent maradt állatok távozhatnak, visszamenni azonban nem tudnak. Az ilyen szigetelést azonban csak tavasszal, vagy ősszel lehet elhelyezni, mert télen a szigetelő anyag nem köt meg, nyáron pedig még repülni képtelen denevérfiókák lehetnek az üregekben, akikhez szüleik így nem tudnának visszatérni.

Mivel a denevérek hazánkban is védettek, károsításuk természetkárosításnak minősül (A korai denevér eszmei értéke 10.000 Ft), a rosszul elvégzett szigetelés ráadásul a lakóknak is komoly közegészségügyi problémát okozhat, így nem csak természet- és állatvédelmi megfontolásból, de saját jól megfontolt érdekünkben is célszerű a természetvédelem területileg illetékes hatóságát (Budapesten a Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot) megkeresni engedélyeztetés és segítségnyújtás végett.

Ha berepül a lakásba… Ha a lakásban csapong egy denevér, ezt nem azért teszi, hogy a lakókat őrületbe kergesse! Inkább csak eltévedt, és valószínűleg legalább annyira meg van ijedve, mint a lakók maguk. A teendő ilyenkor tehát nem az, hogy észt veszejtve hajkurászni kezdjük. Ehelyett a család legbátrabb tagja maradjon egy szobában az állattal, üljön le nyugodtan, és várjon egy pár percet, amíg a denevér is ugyanezt teszi! Ekkor egy puha ruhával óvatosan meg lehet fogni (azért így, hogy ne harapjon, de ne is törjenek el a csontjai), és ki lehet tenni az ablakpárkányra, vagy az ablakban engedni, hogy hadd repüljön el.

Forrás Fővárosi Állat- és Növénykert