Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Természet

Fákat a Tátrába!

2004.11.23.Admin
National Geographic Magyarország

A környezetvédők szerint a tátrai katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni. A Magas-Tátra rehabilitációjához támogatás érkezik Brüsszelből és több szlovák nagyvállalattól is. A táj azonban csak 90-100 év múlva lesz újra a régi. Képek a pusztításról >>

Orkánerejű széllökés pusztított pénteken a Magas-Tátrában, holdbéli, kietlen tájjá változtatva a régiót. A legerősebb, 173 kilométer/órás széllökéseket a Chopokon mérték. Orkánerejű szélről 117 kilométeres szélnél beszélünk, pénteken Nyitrán is 122-t mértek.

A pusztítás szemléltetésére elegendő egyetlen adat: Szlovákia évente hárommillió köbméter tűlevelű fát termel ki, most több mint két és félmillió köbméternyi fa pusztult el (ebből 1 millió hatszázezer a nemzeti park területén), azaz az éves kitermelés majdnem 90 százaléka. A Tátrai Nemzeti Park gyakorlatilag megsemmisült, a szélvész a földig tarolt egy két és fél kilométer széles, 50 kilométer hosszú erdősávot.

Szakértők szerint akkora a pusztítás, hogy megváltozhat a hegység klímája. Gyógykezelésre sem lehet majd menni, hiszen a légúti megbetegedésekben szenvedők panaszait enyhítő, különleges klímát kialakító fák is elpusztultak.

A tragédia számtalan, az állatvilágot érintő következményekkel is járt, melyek számbavételéhez még hozzá sem kezdtek. Jozef Kováè zoológus biztos benne, a kár tetemes. „Túlélésre csak azoknak az állatoknak volt esélyük, amelyek kiszimatolták az elemi csapást, és elbújtak. A szarvasok, őzek, vaddisznók száma valószínűleg jócskán megcsappant, a medvék és a madarak is elpusztulhattak” – mondta a zoológus a szlovákiai Új Szónak.

A kárelhárítás első lépései

Az első számú feladat a még eltorlaszolt utak és vasúti sínek járhatóvá tétele, az elszakadt elektromos vezetékek megjavítása, valamint a kidőlt fák elszállítása. A faanyag elszállítása óvatos becslések szerint is másfél-két évet vehet igénybe.

A tátrai drótkötélpálya nagy részét fenyvesek temetik be. Két támasztékról zuhant le a drótkötél, a siklók ablakai kitörtek. Hatalmas károkat okozott a vihar a Szlovák Vasutaknak is. A társaság 120 millió koronára becsüli, amiből 100-110 millió korona jut a Tátrára. A legnagyobb károk a vasúti villanyvezetékekben és oszlopokban keletkeztek. A sínekre dőlt fák miatt szinte az egész Magas-Tátra megközelíthetetlen.

Fákat a Tátrába!

A katasztrófa hírére megmozdultak a politikai pártok és a nagyvállalatok. A Magyar Koalíció Pártja Fákat a Tátrába elnevezésű gyűjtési akciót szervez. „Kihasználjuk kapcsolatainkat, s megszólítunk különböző intézményeket, vállalatokat, nonprofit szervezeteket, magánszemélyeket, vállalkozókat, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz, és adományaikkal járuljanak hozzá a Magas-Tátra megújításához” – nyilatkozta Bugár Béla, az MKP elnöke az Új Szónak. A párt az OTP Bankban nyitott számlát, a pénzintézet százezer koronát utal át alapbetétként.

A kezdeményezésbe bárki bekapcsolódhat, a számlaszámot néhány napon belül közzéteszi az MKP. Az összegyűlt pénz felhasználásáról egy bizottság dönt, mely két héten belül létrejön, s elsősorban szakemberek, például a TANAP képviselői lesznek a tagjai. A politikus szerint tavasszal azonnal el kell kezdeni a munkát. Egy fa 15 koronába kerül, egymillió koronából körülbelül hetvenezret lehetne elültetni, ami egy szanatórium köré talán elég lenne. Bugár szerint az újratelepítést az egészségügyi intézmények, rekreációs központok közelében kellene kezdeni. Legkevesebb 3, 5 millió facsemetére lesz szükség, ami önmagában nem kerül sokba, ám a területet ki kell tisztítani, speciális gépekre van szükség, az embereket meg kell fizetni, s az ezzel összefüggő költségeket szerinte lehetetlenség megsaccolni.

Független áldozatok

Lemondtak a független képviselők a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos követeléseikről: már nem akarnak sportcsarnokokat, utakat, nem szorgalmazzák régiójuk támogatását. Mindez csaknem százmillióba került volna. A független honatyák a pénteki katasztrófa után új követeléssel álltak elő: a prioritásaikra kért pénzt fordítsák a magas-tátrai károk elhárítására, új erdők telepítésére!

Az Eurotel és az Orange is gyűjtést szervez a Tátrai Nemzeti Park erdőinek újratelepítésére. Minden EuroTel ügyfél, aki felhívja a 18 333-as számot, 25 koronával járul hozzá a gyűjtéshez, ezentúl az EuroTel 1 millió koronát írt a gyűjtés számlájára. Az Orange ügyfelei a pedig a 878-as számra küldhetnek sms-t, bármilyen szöveggel, ezzel 50 koronával támogatják az újraépítést. Az Orange szintén 1 millió koronával járult hozzá a gyűjtéshez.

Segítséget kért Brüsszeltől is Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter a magas-tátrai károk elhárításához. Kérte, az EU tegye lehetővé a szolidaritási alap felhasználását a károk kompenzálására. Az Európai Bizottság kész segíteni – nyilatkozta Margot Wallström környezetvédelmi biztos.

Lesz síszezon – Várják a katasztrófaturistákat

„Információk szerint két-három héten belül már működhetnek a lesiklópályák”– nyilatkozta a pozsonyi lapnak Jaroslava Senèeková, a tátralomnici Grandhotel Praha működtetője. A vendéglátók remélik, hogy a turistákat vonzani fogja a letarolt táj. Szerintük sokan a saját szemükkel akarják látni, mire képes az időjárás a Tátrában. A szállodatulajdonosok inkább attól tartanak, hogy néhány év múlva csappan meg a látogatók száma.

Mindennek a talaj kiszáradása és felmelegedése az oka?
Az Emberek és Víz nevű környezetvédő szervezet szerint a tátrai katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni. „Az utóbbi években ijesztő mértékben nőtt a természeti csapások, szélviharok, áradások, hurrikánok, erdőtüzek száma. Az árvizeket szárazság váltja fel, a kellemes időjárást hirtelen lehűlés, ez a klimatikus ingadozás pedig a társadalmi-gazdasági környezetre is rossz hatással van” – áll a kassai székhelyű szervezet állásfoglalásában.

Az Emberek és Víz szakértői szerint Európa gyors mértékű iparosodása, az urbanizáció és a természet meggondolatlan pusztítása okolható mindezért. Az iparosítás miatt Szlovákiában évente 250 millió m3 víz tűnik el a természetes körforgásból, európai viszonylatban pedig még sokkolóbb az eredmény: körülbelül 40 milliárd m3 víz. Ennek következtében az ökorendszerben és a levegőben kevesebb, az óceánokban viszont több lesz a víz, azaz sérül a hidrológiai ciklus. Európa már most túlfűtött kontinensnek számít, és a forró szárazföld a hideg óceánnal ütközve extrém időjárást, gyorsan váltakozó, kiszámíthatatlan következményekkel járó frontokat eredményez.

„Ez ellen csak úgy védekezhetünk, hogy csökkentjük a szárazföld kiszáradását és visszaállítjuk a normális termoregulációt. Az első lépéseket a régiók szintjén kell megtenni, csak így várható változás az egész kontinensen. Európai összefogásra van szükség” – állítja Michal Kravèík hidrológus, a kassai szervezet elnöke. Szerinte hiba volt a Magas-Tátra közvetlen közelében ipari, illetve mezőgazdasági létesítményeket építeni. Kravèík meg van győződve arról, hogy ha a természetvédelmi területet körülvevő talaj hőmérséklete hidegebb lett volna, a szélvihar jóval kisebb károkat okoz.

Kapcsolódó cikkünk:

  • Magas-Tátra: a legkisebb európai magashegység

  • Hozzászólások

    Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

    Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

    Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

    A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

    A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

    Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

    Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

    Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

    Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

    Halakat rabló madár

    Halakat rabló madár

    Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

    Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

    Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

    Az újonnan leírt darázsfaj Mexikóban honos és mindössze 3,5 milliméteres.

    National Geographic 2020. szeptemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket