A csőrben rejtőzik a galambok iránytűje
Egy új-zélandi kutatás igazolta, hogy a galambok valóban érzékelik a Föld mágneses terét. Kiváló tájékozódó képességük hátterében minden valószínűség szerint a felső csőrükben elhelyezkedő apró mágneses részecskék állnak.
Nem új keletű a felvetés, mely szerint a galambok (Columba livia) érzékelik a Föld mágneses terét, és ez az oka annak, hogy teljes biztonsággal megtalálják az északi irányt. Az is felmerült, hogy a felső csőrben mikrométeres nagyságrendű vas-oxid, más néven magnetit részecskék szolgálnak „iránytűként”. Ezt azonban mindeddig nem igazolta senki.
Cordula Mora, az új-zélandi Auckland Egyetem kutatója munkatársaival együtt izgalmas kísérletet végzett. A galambokat faládába helyezték, melynek mindkét végén etetőtál volt, kívülről pedig dróthurkok vették körül. Megtanították a galambokat, hogy a láda egyik végébe menjenek, ha a drótok áram alatt vannak, és így mágneses mező keletkezik körülöttük, és a másik végébe, ha nincs áram kapcsolva a drótokra. A kutatók számára kellemes meglepetést jelentett, hogy a galambok sokkal tanulékonyabbnak, gyorsabb felfogásúnak mutatkoztak, mint azt gondolták volna.
Mágnes a szénakazalban
A Föld mágneses terének érzékelését megzavaró mező érzékelése alaphelyzetben egyik galambnak sem okozott problémát. Ezt a képességüket elveszítették, amikor a kutatók egy mágnest erősítettek a felső csőrükre, vagy amikor gyógyszeresen elérzéstelenítették felső csőrüket. Ez arra utal, hogy a felső csőrben található az az anyag, ami a mágneses mező érzékeléséért felelős.
Később azt vizsgálták, mily módon jutnak el a mágneses jelek a csőrből az agyba. Azt tapasztalták, hogy amikor megsértették a háromosztatú agyideg felső csőrhöz haladó ágát, a galambok elvesztették a természetes és a mesterséges mágneses tér megkülönböztetésének képességét. Amikor viszont az előbbi közelében elhelyezkedő szaglóidegen ejtettek sérülést, nem mutatkozott változás a galambok tájékozódásában, ami kizárja annak a lehetőségét, hogy szagingerek is szerepet játszanának az iránykeresésében.
Most először sikerült tehát igazolni, hogy a galambok érzékelik a mágnesességet, azonban az érzékelő részecskéket továbbra sem látta senki, nem sikerült ezek létezését kimutatni. Mora szerint ennek egyrészt az az oka, hogy vastartalmú molekulák a szervezetben számos helyen, így például a vérben is találhatók. A másik ok, hogy a mágneses tér – minthogy minden szöveten áthalad – nem igényel nagyméretű receptorokat, így ezek kutatása olyan, mintha tűt keresnénk a szénakazalban.
Néma békát fedeztek fel Tanzániában
Egészen szokatlan tulajdonságú új békafajt fedeztek fel Afrikában: az állatnak egyáltalán nincs hangja.
Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Három új nautiluszfajt fedeztek fel
A magyarul csigáspolipnak is hívott állatok közé ma már csak egy maréknyi faj tartozik, ám egykor igen elterjedtek voltak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
