Évente kétmilliárd forint eszmei értékű madarat ér áramütés

Évtizedek óta ismert természetvédelmi probléma a középfeszültségű (nálunk többnyire 20 kV-os) szabadvezetékek okozta madárpusztulás. Ha egy oszlopra ülő madár két vezetéket, vagy egy vezetéket és egy földelt oszlopelemet – mint amilyen a kereszttartó kar – egyidejűleg megérint, a testén halad keresztül az elektromos áram, és azonnal elpusztul vagy végzetes sérüléseket szenved.

A Magyarországon ily módon veszélyeztetett madárfajok száma jelentős, a rendszeres áldozatok között fokozottan védett, veszélyeztetett ritkaságaink is előfordulnak, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kék vércse. Nagy veszteségeket okoz az áramütés gólyaállományunkban is. Az Egyesült Államokban már az 1920-as években leírták a problémát, az 1970-es években pedig már világszerte ismert volt a jelenség.

Magyarországon 1980-ban észleltek először elektromos oszlopokhoz köthető tömeges madárpusztulást. Természetesen az elmúlt évtizedekben történtek jelentős erőfeszítések a veszteségek mértékének csökkentésére. Magyarországon mára több mint 30 000 középfeszültségű oszlop szigetelése történt meg az áramszolgáltató vállalatok segítségével, az MME által az 1980-as évek végén kifejlesztett „szigetelő papucsok” alkalmazásának köszönhetően. Ebben persze annak a ténynek is jelentős szerepe van, hogy a madarak által okozott zárlatok és áramkimaradások közvetlen anyagi károkat okoznak az áramszolgáltatóknak.

Az új oszlopok még veszélyesebbek

A probléma megoldásától azonban még ma is messze vagyunk. Több mint 50 000 km hosszúságú a hazai középfeszültségű szabadvezeték hálózat teljes hossza, ez több mint 600 000 db oszlopot jelent. Ha – elhelyezkedése miatt – nem is mindegyik jelent veszélyt a madarakra, még mindig rengeteg veszélyes oszlop áll szigeteletlenül. Az MME felmérésein alapuló becslések alapján az évente országszerte áramütés következtében elhulló madarak száma meghaladhatja negyvenezret, az eszmei értékben kifejezett természetvédelmi kár pedig a kétmilliárd forintot!

Miközben a természetvédelem folyamatosan küzd az oszlopok szigeteléséért, megjelentek új oszloptípusok, amelyek a régieknél veszélyesebbek, és ráadásul a hagyományos módon (szigetelő papuccsal) nem ártalmatlaníthatók. Az áramütés okozta probléma hatékonyabb és gyorsabb megoldása érdekében új, madárbarát oszlop-fejszerkezetek bevezetésére van szükség.

Ezért – Szlovákiához és Németországhoz hasonlóan – Magyarországon is indokolt a jogszabályi változtatás, amelynek segítségével a középfeszültségű szabadvezeték hálózatokon kötelezővé kell tenni madárbarát szerkezetek alkalmazását és a régi oszlopok záros határidőn belüli ártalmatlanítását – hangsúlyozza az MME.

Emellett szükséges a szigetelések folytatása, valamint a legveszélyeztetettebb területek és vezetékszakaszok feltárása, a természetvédelmi szempontú prioritások meghatározása, amiben a civil és az állami természetvédelem szervezeteinek szerepe kulcsfontosságú.

Egy kerecsenfióka szomorú története

A kerecsensólyom ritka és fokozottan védett madarunk, amely a BirdLife International legfrissebb jelentése szerint világszerte veszélyeztetett faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai az elmúlt évtizedekben az állami természetvédelemmel karöltve jelentős eredményeket értek el a faj védelme terén.

A képen látható kerecsensólyom fiókákat 2004. május 18-án gyűrűzték meg Hevesi-síkon. Az MME által szervezett novemberi elektromos felmérés legszomorúbb pillanata volt, amikor az egyik fiókát, a fészektől 20 km-re, elpusztulva találták egy villanyoszlop alatt.

Forrás: Magyar Madártani Egyesület (MME)