Meglepő viselkedésű tengeri malac fajt fedeztek fel
Német kutatók Bolíviában új tengerimalac fajt fedeztek fel. A faj különlegessége, hogy a hímek és a nőstények tartós párokat alkotnak. A hűség nem csak a tengeri malacok körében szokatlan jelenség, az emlős fajoknak is csak 3-5 százaléka él monogám párkapcsolatban.
A németországi Münsteri Egyetem kutatói különleges tengerimalac fajra bukkantak Bolíviában. A Galea monasteriensis-nek elnevezett faj (a név münsteri tengeri malacot jelent latinul) egyedei leginkább abban különböznek a többi tizenhárom ismert fajtól, hogy monogám párokat alkotnak. További meglepetés, hogy a münsteri tengeri malacoknál a hímek is részt vesznek az utódnevelésben, játszanak kölyekeikkel.
A németországi kutatók véletlenül fedezték fel az új fajt. Hat évvel ezelőtt a kutatócsoport a bolíviai Cochamba régióból tengeri malacokat importált. A beltenyésztettség elkerülése céljából vérfrissítéssel próbálkoztak, de az import állatoknak a laboratóriumban élő más tengeri malacokkal való keresztezése nem járt sikerrel, sőt, az importált állatok roppant agresszíven vislekedtek a más faj egyedeivel szemben.
A kutatók gyanították, hogy nem mindennapi tengerimalacokkal van dolguk, amit aztán a DNS-vizsgálatok is alátámasztottak: egy eddig ismeretlen fajt fedeztek fel. A felfedezés szenzációs, hiszen minél nagyobb termetű egy állat, annál ritkább, hogy a biológusok új, eddig ismeretlen fajra bukkanjanak.
A münsteri tengerimalac 22 centiméter hosszú, tömege 300 gramm. Szőre szürkés-vöröses.
Az emlősfajok körülbelül 3-5 százalékára jellemző a monogámia. Az emberszabású majomfajok (gibbon, orángután, gorilla, csimpánz) közül is például csak a gibbonok élnek hűséges párkapcsolatban, minden pár elkülönülten a maga territóriumán.
Az új fajt a münsteri állatkertben is bemutatják. A német zoológusok a jövőben azt kutatják majd, milyen ökológiai feltételek vezettek a fajnál a monogám kapcsolat kialakulásához.
Igen lassan áll helyre a füves térségek természetes állapota
Ha egy füves területet valamilyen módon átalakítunk, befolyásoljuk annak természetes állapotát, akkor a kényes egyensúlya felborul, és csak hosszú évtizedek után áll helyre.
Őserdőt irtanak egy nemzetközi klímacsúcs miatt
A brazíliai Belém városa ad otthont 2025 novemberében a COP30 klímacsúcsnak, a felkészülések része egy 13 kilométeres, négysávos út megépítése, amelyhez ki kellett vágni az őserdőt.
Ifjú kócsagőröket keresnek a hazai nemzeti parkok
A programra 18 és 24 év közötti természetrajongók jelentkezését várják.
Sorra térnek haza védett madárfajaink
A tavasz beköszöntével már fehér gólyák és búbosbankák is feltűntek az Alföldön.
Új részletek derültek ki a hazánkban is élő kannibál kígyóról
A rézsikló ügyes ragadozó, amely akár más kígyófajokat is képes levadászni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
