Megfejtették a fáraóhangyák tájékozódásának rejtélyét
A fáraóhangyáknak nincs szükségük sem műholdas helyzetmeghatározó készülékre (GPS-re), sem útjelző táblákra, sokkal egyszerűbb módszert fejlesztettek ki a hazavezető út megtalálására. A problémához a geometriát hívják segítségül.
A kutatók azt már eddig is tudták, hogy a fáraóhangyák a kolóniától és a kolóniához vezető, elágazó útvonalaikat illatmolekulákkal, feromonokkal jelölik meg. Ám hogy az elágazásoknál honnan tudják, hogy melyik is a hazafelé vezető út, arra a kérdésre a biológusok nem tudtak választ adni.
A brit Sheffield Egyetem kutatói most rájöttek a fáraóhangyák tájékozódásának rejtélyére. A másfél milliméteres, vörösessárga dolgozók útvonala leginkább egy nagy Y betű alakjához hasonlítható. A kereszteződéshez érő fáraóhangya körülbelül 30 fokkal tér le az egyenes útról, azaz a két elágazó út körülbelül 60 fokos szöget zár be.
Amikor a dolgozó hangya hazafelé tart, és elér a kereszteződéshez, elindulhat éles szögben a másik elágazáson, vagy választhatja a tompaszögű útvonalat. A geometria segítségével a hangyák mindig hazatalálnak.
A hangyák úthálózata leginkább a régi rómaiakéhoz hasonlítható, akiknél minden út Rómába vezetett – a hangyáknál minden út a fészekhez vezet. Korábban a biológusok úgy vélték, hogy a hangyák kizárólag a feromonok, esetleg annak koncentrációja segítségével tájékozódnak.
A Sheffield Egyetem kutatói szerint azonban, a fáraóhangyák időt nyernek, ha más módszereket is bevetnek a közlekedésük során. A kutatók a hangyák tájékozódását egyenes szakaszokon és különböző, 30-120 fok közötti útvonalakon tesztelték. A hangyák számára az ideális szög a 60 fok körüli elágazás volt, ekkor tájékozódtak a leggyorsabban. Túl nagy illetve túl kicsi szögeknél viszont előfordult, hogy elvesztették tájékozódási képességüket.
Tudjuk tehát már, hogy a fáraóhangyák hogyan döntik el, melyik a helyes út, a tájékozódás pontos mechanizmusa azonban továbbra sem ismert.
Engedély nélküli oroszlánfarmok Dél-Afrikában
Az oroszlántenyésztés engedélyekkel sem etikus, de egyelőre nem sikerült véget vetni az állatkínzó gyakorlatnak Dél-Afrikában.
Néma békát fedeztek fel Tanzániában
Egészen szokatlan tulajdonságú új békafajt fedeztek fel Afrikában: az állatnak egyáltalán nincs hangja.
Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
