Összefügg-e a vízilovak kannibalizmusa a lépfenejárvánnyal?
Az ugandai Erzsébet Királynő Nemzeti Parkban a nyár végén anthrax járvány tört ki, mely eddig legalább 220 vízilovat pusztított el. A példátlan pusztulás oka megosztja a zoológusokat, de többen egyetértenek abban, hogy a tömeges elhullás részben az állatok kannibalizmusával magyarázható..
Joseph Dudley, washingtoni környezetvédelmi szakértő úgy véli, a lépfene baktériuma azért okozhatott járványt a nemzeti parkban, mert a vízilovak időről-időre megeszik elhullott társaikat. Érvelését a Newscientist-nek azzal támasztja alá, hogy például a bölények és egyéb anthrax gazdaszervezetek körében nem terjedt el a betegség.
A vízilovak alapvetően növényevők, viszont egyáltalán nem olyan békés jószágok, mint az tohonya küllemükből gyanítható volna – Afrikában sok ember haláláért tehetők felelőssé. Először 1996-ban írta le Joseph Dudley azt a megfigyelést, hogy vízilovak impalatetemeken lakmároztak. Azóta azt is megfigyelték, hogy ezek az állatok elhullott fajtársaikba is belekóstolnak, ha úgy adódik.
Sebesen
Roy Bengis, egy dél-afrikai nemzeti park állatorvosa úgy véli, a kannibalizmus annyira ritka a vízilovak körében, hogy önmagában nem tehető felelőssé a lépfenejárványért. Szerinte elsősorban a túlnépesedés felel a tömeges megbetegedésekért, hiszen ilyenkor a vízilovak agresszívebbé válnak, könnyebben egymásnak mennek, és megsebzik fajtársaikat. Ezek a tátongó sebek ideális talajt képeznek az anthrax spórák számára, és a betegség így terjedhet.
Dudleynak szerinte igaza van abban, hogy a túlnépesedés miatti harcokban időnként elhullott vízilovak tetemét – főleg táplálékhiány esetén – megeszik a társak, tehát így is terjedhet a kór. Egy másik fontos fertőzésforrás a táplálékul szolgáló fű és víz szennyezettsége.
Egy járvány kitörésének ritkán van egyetlen kiváltó oka. Gyakoribb, hogy sok kedvezőtlen tényező együttesen vezet a betegség gyors, feltartóztathatatlan terjedéséhez.
Kapcsolódó cikkünk:
A Sárkányok háza sárkányáról neveztek el egy új állatfajt
A Syrax-hegyiagámát egyelőre kizárólag a Me Vong Nemzeti Park örökzöld erdeiben találták meg.
Így próbálják megmenteni a Kis-Duna egyik csallóközi ágát
A Csallóköz egykor kristálytiszta vizű Tőkési-ágának megmentését közel 900 ezer eurós természetvédelmi projekt szolgálja.
Néhány centiméterre állt meg a királykobra a magyar filmestől
Csapó András rendezőt minden munkájában ugyanaz a két szenvedély vezeti: a vad természet megismerése és a távoli kultúrák felfedezése. Bali, az istenek szigete e két világ különleges találkozási pontja, nem csoda, hogy legújabb, kígyókról szóló, független készítésű dokumentumfilmjének helyszínéül is ezt választotta.
Tömegével gázolhatják el súlyosan veszélyeztetett emlősfajunkat
A mezei hörcsög súlyosan veszélyeztetett állatfajunk, amelyre egészen váratlan veszélyek is leselkednek. Szapu Julianna Szulamit és Németh Attila biológusok írása.
A méhek is „fintorognak”, ha rossz ízt éreznek
A poszméhek nyelvének mozgása elárulhatja, hogyan reagálnak a kellemes és kellemetlen ízekre.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
