Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Természet

2004 legaggasztóbb ökológiai vonatkozású hírei

2004.12.29.Admin
National Geographic Magyarország

A globális felmelegedés elérte a sarkvidékeket, az óceánokat és szigeteiket - a felmelegedés aggasztó jelei az ottélők számára már "kézzelfogható". Az amazóniai esőerdő területe tovább csökken, a szigetállamokat elönti a szemét, a fejlődő országok intenzív gazdasági növekedésébe a fejlett államok is "belefulladnak".

1. Harminc év alatt az amazonasi esőerdő hatoda eltűnt

Több környezetvédő csoport is arra hívja fel a világ figyelmét, hogy Brazília őserdeiben, az Amazonas dzsungeleiben egyre gyorsul az erdőirtás, és ez végzetes következményekkel járhat bolygónk egészére nézve is.

Csak tavaly 23 ezer 750 négyzetkilométernyi erdő tűnt el az Amazonas medencéjében, ami Magyarország területének egynegyedének felel meg. A fák kivágását elsősorban az magyarázza, hogy egyre nagyobb az igény a világon a szójatermesztésre és a marhatenyésztésre, a brazil farmerek pedig a szükséges területhez az Amazonas vidékén juthatnak hozzá. Folytatás >>

2. Veszélyben a szigetállamok – elönti őket a… szemét

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2004-es jelentése szerint egyre nehezebb a kis szigetállamok, „óceáni paradicsomok” helyzete, mert nincs hova elhelyezniük a felgyülemlő szemetet. A szemét és a szennyvíz jelentős része kezeletlenül az óceánokba kerül. Csak a műanyaghulladékok mennyisége ötszörösére nőtt az 1990-es évek óta a kis szigetállamokban. A probléma jelenleg elsősorban a karib-tengeri és a csendes-óceáni szigeteket érinti. Folytatás >>

  • Több a szemét, mint a plankton a Csendes-óceánban Hawaii-nál

    3. Egymillió faj pusztulhat ki 2050-ig

    Már nem az a kérdés, hogy a globális felmelegedés következtében elkerülhető-e a fajok kihalása, hanem az, hogy hány faj tűnik el a Földről a következő fél évszázadban.

    Akár egymillió állat- és növényfaj eltűnhet 2050-re – állítja egy ENSZ-tanulmány. Az eltűnő fajok száma elsősorban a légkörbe jutó széndioxid függvénye. A fajok egynegyedének kihalása jelentősen rontja a harmadik világ több milliárd lakójának túlélési esélyeit is. Folytatás >>

  • Madarak kihalófélben – négyszáz faj veszélyeztetett
  • A kétéltű-fajok egyharmadát kihalás fenyegeti

    4. Egyre különösebben viselkednek a vadon élő állatok

    Hiperaktív halak, lusta seregélyek, vakmerő egerek, durván viselkedő makákók – a természetbe kerülő növényvédő szerek és egyéb szennyezőanyagok növekedése miatt világszerte egyre furcsábban viselkednek a vadon élő állatok.

    Az állatok átalakuló viselkedésért a szakemberek elsősorban az élő szervezetbe beépülő, hormonális változásokat okozó, az immunrendszert legyengítő vegyi anyagokat teszik felelőssé. Folytatás >>

  • Mi kering a vérünkben?
  • Megmérgeztük az Északi-sarkvidék élőlényeit is

    5. Egyre gyakrabban betegek a tengeri élőlények

    Egyre gyakrabban és egyre több betegség regisztrálható a tengeri élőlények körében. Új vírusok tűntek fel a bálnáknál és a fókáknál, a korallokat pedig gomba és alga fertőzések pusztítják. Új vírusok támadták meg a szardíniákat, és agresszív paraziták ütötték fel fejüket az osztrigák, kagylók és rákok körében is. Folytatás >>

    6. Egyre savasabbak az óceánok

    Az ipari forradalom óta a légkörbe került széndioxid felét a világ óceánjai nyelték el. Az óceánok tehát óriási szolgálatot tesznek az emberiségnek: a globális felmelegedéshez vezető széndioxid mennyiségét csökkentik a légkörben. Közben azonban az óceánok összetétele számottevően át is alakul.A vízzel reakcióba lépő gázból ugyanis szénsav képződik, amely veszélyt jelent a tengeri élővilágra. Folytatás >>

    7. Fákat a Tátrába!

    Orkánerejű széllökés pusztított november végén a Magas-Tátrában, holdbéli, kietlen tájjá változtatva a régiót. A legerősebb, 173 kilométer/órás széllökéseket a Chopokon mérték.

    A pusztítás szemléltetésére elegendő egyetlen adat: Szlovákia évente hárommillió köbméter tűlevelű fát termel ki, a viharban több mint két és félmillió köbméternyi fa pusztult el (ebből 1 millió hatszázezer a nemzeti park területén), azaz az éves kitermelés majdnem 90 százaléka. A Tátrai Nemzeti Park gyakorlatilag megsemmisült, a szélvész a földig tarolt egy két és fél kilométer széles, 50 kilométer hosszú erdősávot. A környezetvédő szervezetek szerint a katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni. Folytatás >>

    8. Aral-tó: humán és környezeti katasztrófa

    Az Aral-tónál élők körében rendkívül magas a rákban szenvedők aránya, ami a populáció nagyfokú DNS-károsodásával magyarázható – derül ki egy, a National Geographic Társaság megbízásából készült kutatásból.

    Az Aral-tó valaha a világ negyedik legnagyobb tava volt, az állapotáról készült legfrissebb felmérés eredménye szerint azonban 15 éven belül eltűnik.A vízfelszín drámai csökkenése azzal magyarázható, hogy a tavat tápláló két fő folyó, a Pamír hegységben eredő Szirdarja és Amudarja mentén az ötvenes években roppant vízigényes gyapotültetvényeket telepítettek. Az Aral-tó esete klasszikus példája az emberi beavatkozás miatt bekövetkező ökológiai és humán katasztrófának. Folytatás >>

    9. Hongkong belefullad Kína gazdasági növekedésébe

    Míg Hongkongban 1993-ban még „csak” 50 olyan napot tartottak számon, amikor is a látótávolság 5 km alá csökkent, ez a szám 2003-ban már elérte a 160-at. 2002-ben 262 órát töltöttek el a hongkongiak a legmagasabb készültségű szmogriadóban, 2003-ban viszont már 602 óra számított igen magas légszennyezettségűnek.

    Először fordul azonban elő, hogy az „illatos kikötő”-ben, melyről Hongkong a nevét kapta, hajók ütközzenek össze a látótávolság drasztikus csökkenése miatt. Márpedig 2004 augusztusában egy 120 embert szállító katamarán szenvedett balesetet, amikor kapitánya nem látta a feléjük közeledő hatalmas olajszállító hajót, és még ugyanezen a héten több kisebb karambol is történt a forgalmas vizeken. A légszennyezettségi adatok változása mindent elmond ezen balesetek körülményeiről. Folytatás >>

  • Kiszárad a kínai Sárga-folyó?
  • Kína a kerékpárról autóra vált – környezeti katasztrófa?

    10. Nagy-korallzátony – meg vannak számlálva napjai

    Egy friss tanulmány szerint a Nagy-korallzátony jelentős része megsemmisül 2050-ig, miután a világtengerek hőmérséklete növekszik. A Nagy-korallzátony Ausztrália keleti partja, Queensland tartomány mentén húzódik a Korall-tengerben.

    Egy 2004-es felmérés szerint igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a korallok elég gyorsan tudnának alkalmazkodni a világtengerek hőmérsékleti ingadozásaihoz. Márpedig a felmelegedés a legkevésbé pesszimista előrejelzések esetén is eléri a legalább két Celsius fokot ötven év múlva. Folytatás >>

    A globális felmelegedés jelei világszerte:

  • A távoli esőerdőket is érinti a légköri széndioxid növekedése
  • Lassan hátrányt jelent a jegesmedvék fehér bundája
  • Veszélyben az antarktiszi tápláléklánc
  • Maldív-szigetek – száz éven belül eltűnnek a Föld színéről
  • Tuvalu: apró állam, globális problémákkal
  • 2004 a negyedik legmelegebb év volt

  • Hozzászólások

    A falak foglya

    A falak foglya

    A fotó Budapesten készült, egy belvárosi ház udvarán. A fa a kőrengetegben is él és tör az ég felé.

    Meglepően tudatosan repülnek a poszméhek

    Meglepően tudatosan repülnek a poszméhek

    A rovarok tökéletesen föl tudják mérni saját testméretüket, ez a képességük akkor fontos, ha szűk résen kell átrepülniük.

    Megkezdődött a madáretetési szezon

    Megkezdődött a madáretetési szezon

    Az első fagyok beköszöntével megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, melynek során több mint egy évszázada igyekeznek a madárbarátok megkönnyíteni az állatok táplálékhoz jutását - tette közzé a hírt az MTI.

    Szavazzunk a 2021-es év rovarára!

    Szavazzunk a 2021-es év rovarára!

    Idén is december 6-án zárul a szavazás, és nincs könnyű dolga annak, aki szeretne szavazni.

    Eltérően reagálnak a sarkvidéki állatok a klímaváltozásra

    Eltérően reagálnak a sarkvidéki állatok a klímaváltozásra

    25 év adatai alapján végeztek átfogó felmérést az északi sarkvidéki régió lakói körében.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket