2004 legaggasztóbb ökológiai vonatkozású hírei

3. Egymillió faj pusztulhat ki 2050-ig

Már nem az a kérdés, hogy a globális felmelegedés következtében elkerülhető-e a fajok kihalása, hanem az, hogy hány faj tűnik el a Földről a következő fél évszázadban.

Akár egymillió állat- és növényfaj eltűnhet 2050-re – állítja egy ENSZ-tanulmány. Az eltűnő fajok száma elsősorban a légkörbe jutó széndioxid függvénye. A fajok egynegyedének kihalása jelentősen rontja a harmadik világ több milliárd lakójának túlélési esélyeit is. Folytatás >>

4. Egyre különösebben viselkednek a vadon élő állatok

Hiperaktív halak, lusta seregélyek, vakmerő egerek, durván viselkedő makákók – a természetbe kerülő növényvédő szerek és egyéb szennyezőanyagok növekedése miatt világszerte egyre furcsábban viselkednek a vadon élő állatok.

Az állatok átalakuló viselkedésért a szakemberek elsősorban az élő szervezetbe beépülő, hormonális változásokat okozó, az immunrendszert legyengítő vegyi anyagokat teszik felelőssé. Folytatás >>

5. Egyre gyakrabban betegek a tengeri élőlények

Egyre gyakrabban és egyre több betegség regisztrálható a tengeri élőlények körében. Új vírusok tűntek fel a bálnáknál és a fókáknál, a korallokat pedig gomba és alga fertőzések pusztítják. Új vírusok támadták meg a szardíniákat, és agresszív paraziták ütötték fel fejüket az osztrigák, kagylók és rákok körében is. Folytatás >>

6. Egyre savasabbak az óceánok

Az ipari forradalom óta a légkörbe került széndioxid felét a világ óceánjai nyelték el. Az óceánok tehát óriási szolgálatot tesznek az emberiségnek: a globális felmelegedéshez vezető széndioxid mennyiségét csökkentik a légkörben. Közben azonban az óceánok összetétele számottevően át is alakul.A vízzel reakcióba lépő gázból ugyanis szénsav képződik, amely veszélyt jelent a tengeri élővilágra. Folytatás >>

7. Fákat a Tátrába!

Orkánerejű széllökés pusztított november végén a Magas-Tátrában, holdbéli, kietlen tájjá változtatva a régiót. A legerősebb, 173 kilométer/órás széllökéseket a Chopokon mérték.

A pusztítás szemléltetésére elegendő egyetlen adat: Szlovákia évente hárommillió köbméter tűlevelű fát termel ki, a viharban több mint két és félmillió köbméternyi fa pusztult el (ebből 1 millió hatszázezer a nemzeti park területén), azaz az éves kitermelés majdnem 90 százaléka. A Tátrai Nemzeti Park gyakorlatilag megsemmisült, a szélvész a földig tarolt egy két és fél kilométer széles, 50 kilométer hosszú erdősávot. A környezetvédő szervezetek szerint a katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell keresni. Folytatás >>

8. Aral-tó: humán és környezeti katasztrófa

Az Aral-tónál élők körében rendkívül magas a rákban szenvedők aránya, ami a populáció nagyfokú DNS-károsodásával magyarázható – derül ki egy, a National Geographic Társaság megbízásából készült kutatásból.

Az Aral-tó valaha a világ negyedik legnagyobb tava volt, az állapotáról készült legfrissebb felmérés eredménye szerint azonban 15 éven belül eltűnik.A vízfelszín drámai csökkenése azzal magyarázható, hogy a tavat tápláló két fő folyó, a Pamír hegységben eredő Szirdarja és Amudarja mentén az ötvenes években roppant vízigényes gyapotültetvényeket telepítettek. Az Aral-tó esete klasszikus példája az emberi beavatkozás miatt bekövetkező ökológiai és humán katasztrófának. Folytatás >>

9. Hongkong belefullad Kína gazdasági növekedésébe

Míg Hongkongban 1993-ban még „csak” 50 olyan napot tartottak számon, amikor is a látótávolság 5 km alá csökkent, ez a szám 2003-ban már elérte a 160-at. 2002-ben 262 órát töltöttek el a hongkongiak a legmagasabb készültségű szmogriadóban, 2003-ban viszont már 602 óra számított igen magas légszennyezettségűnek.

Először fordul azonban elő, hogy az „illatos kikötő”-ben, melyről Hongkong a nevét kapta, hajók ütközzenek össze a látótávolság drasztikus csökkenése miatt. Márpedig 2004 augusztusában egy 120 embert szállító katamarán szenvedett balesetet, amikor kapitánya nem látta a feléjük közeledő hatalmas olajszállító hajót, és még ugyanezen a héten több kisebb karambol is történt a forgalmas vizeken. A légszennyezettségi adatok változása mindent elmond ezen balesetek körülményeiről. Folytatás >>

10. Nagy-korallzátony – meg vannak számlálva napjai

Egy friss tanulmány szerint a Nagy-korallzátony jelentős része megsemmisül 2050-ig, miután a világtengerek hőmérséklete növekszik. A Nagy-korallzátony Ausztrália keleti partja, Queensland tartomány mentén húzódik a Korall-tengerben.

Egy 2004-es felmérés szerint igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a korallok elég gyorsan tudnának alkalmazkodni a világtengerek hőmérsékleti ingadozásaihoz. Márpedig a felmelegedés a legkevésbé pesszimista előrejelzések esetén is eléri a legalább két Celsius fokot ötven év múlva. Folytatás >>

A globális felmelegedés jelei világszerte: